A jegybanki alapkamat 13,0 százalékos szintjén nem változtatott, a kamatfolyosót azonban szűkítette, a felső szélét 25 százalékról 20,5 százalékra csökkentette a Magyar Nemzeti Bank (MNB) Monetáris Tanácsa keddi kamatdöntő ülésén. A kamatfolyosó alsó szélét változatlanul 12,5 százalékon hagyta a testület. A piaci elemzők pontosan erre számítottak, miután Virág Barnabás, a jegybank alelnöke múlt héten egy konferencián beszélt ennek lehetőségéről. Majd utalt arra is, hogy
a mostani lépés egy olyan folyamat kezdete, mely a következő hónapokban majd elvezethet az irányadó kamat csökkentéséhez is.
A jegybank tavaly szeptember 27-én 125 bázisponttal – az augusztusi 100 bázispont szigorítás után – emelte az alapkamatot 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását.
A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki tenderek kamatát 18 százalékra; a heti helyett azóta naponta szervezett betéti tenderek kamatát a piac irányadónak tekinti – emlékeztetett a távirati iroda.
A monetáris testület mostani kamatdöntése után erősödni kezdett a forint az euróval szemben, de az MNB alelnökének szavaira ez hamar ki is fulladt. Délután fél öt körül az euró-forint jegyzés már 377 körül jár, délután viszont volt még 375 alatt is az árfolyam, majd jött a fordulat.
Az Equilor közlése szerint még indokolt a szigorú monetáris kondíciók fenntartása. A Monetáris Tanács megítélése szerint az árstabilitás elérése érdekében továbbra is a szigorú monetáris kondíciók fenntartása szükséges, ezért nem változtattak az alapkamaton, illetve az effektív kamatszinten, azaz az egynapos betéti rátán. Az üzenet azonban egyértelmű, a következő hónapokban elindulhat a tényleges monetáris lazítás is.
Fotó: Getty Images
Csúcson a hazai maginfláció. Márciusban tovább mérséklődött a hazai infláció, februári 25,4 százalékról 25,2 százalékra, de ez a bázis emelkedésének volt betudható. Az élelmiszerinfláció továbbra is kiugróan magas, 42,6 százalékos volt, a háztartási energia pedig 43,1 százalékkal drágult. A maginfláció 27 éves csúcsra, 25,7 százalékra emelkedett, amelyet elsősorban a piaci szolgáltatások inflációjának gyorsulása okozott. A következő hónapokban folyamatosan emelkedni fog a bázis, mely önmagában is visszahúzhatja az éves bázison számított inflációt, de az érdemi fordulathoz szükség lenne a havi infláció visszaesésére is.
Virág Barnabás jegybankalelnök a kamatdöntés után tartott sajtóbeszélgetésen elmondta: „a szélsőséges forgatókönyvek kockázatai csökkentek, így az áprilisi kamatdöntéssel lehetőség nyílt a kamatfolyosó felső szélének mérséklődésére“. Áprilisban már csökkenhetnek az élelmiszerárak, egyes szolgáltatások viszont drágábbak lettek, főleg a telekommunikáció. A második negyedévben azonban a dezinfláció magasabb fokozatba kapcsolhat – jelezte az alelnök. Az év második felében pedig még kedvezőbb folyamatok következhetnek az infláció visszacsorgásában. A folyó fizetési mérleg egyenlege egyre látványosabban javul, és a gáz, illetve az áram ára is sokkal kedvezőbb, mint korábban volt.
A 13 százalékos alapkamaton azonban ilyen körülmények között egyelőre nem áll szándékában változtatni a jegybank monetáris testületének. A mostani döntésre lehetőséget adó tényezők között kiemelte: a gáz és áramárak jelentősen csökkenését Európában, a gáztározók megfelelő töltöttségi szintjét, a nagy jegybankok kamatciklusának látható végét, a feltörekvő piacokon pedig tőkebeáramlás volt megfigyelhető. A belső tényezők között stabilizálódott a devizapiac, stabil az állampapírpiac, megfelelő az aukciós kereslet, javult a fizetési mérleg egyenlege és megtörtént az uniós megállapodás – sorolta. Majd hangsúlyozta: az alapkamat jelenlegi szintje megfelelő a fundamentális inflációs kockázatok kezelésére, ezért a módosítása nincsen napirenden. Az alapkamat megváltoztatásához ennél erősebb, tartós lefelé mutató inflációs trend kell – fűzte hozzá.
Borítókép: Illusztráció (Forrás: Shuttterstock)
