Augusztusban is a várakozásoknak megfelelően, 30 bázisponttal emelt az alapkamaton a Magyar Nemzeti Bank (MNB) monetáris tanácsa. Ezzel 1,5 százalékra emelkedett az alapkamat és az irányadó egyhetes betéti kamat szintje is – derült ki a jegybank rövid közleményéből.
A jegybank monetáris tanácsa újabb 30 bázisponttal 1,50 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot keddi ülésén, A döntés megfelelt az elemzői várakozásoknak.
A monetáris testület a kamatfolyosón is 30 bázispontot emelt, így az 0,55 százalék és 2,45 százalék közötti szintre emelkedett.
Az előző, júliusi ülésén ugyancsak 30 bázisponttal 1,20 százalékra, júniusban ugyanilyen mértékben 0,9 százalékra emelte a jegybanki alapkamatot a tanács.
A monetáris testület júniusban jelentette be, hogy kamatemelési ciklusba kezd, amely addig tart, amíg az infláció vissza nem tér a fenntartható sávba.
Az alapkamat a mostani emelési ciklus megkezdéséig tavaly július óta – kétszeri 15 bázispontos csökkenés után – 0,60 százalék volt.
Virág Barnabás, a jegybank alelnöke a kamatdöntés utáni háttérbeszélgetésen elmondta:
a monetáris tanács áttekintette a makroadatokat, és úgy határozott, hogy a másodkörös hatások és az inflációs várakozások lehorgonyzása miatt szükség van a szigorításra, ezért az alapkamat 30 bázisponttal 1,5 százalékra nőtt és a kamatfolyosó is 30 bázisponttal emelkedett.
Rámutatott: az MNB monetáris tanácsa áttekintette a jegybank állampapír-vásárlásait és azt a döntést hozta, hogy a monetáris szigorítási ciklussal párhuzamosan az MNB megkezdi annak fokozatos kivezetését. Először a heti 60 milliárd forintos vásárlást a következő időszakban 50 milliárd forintra csökkentik. A monetáris tanács ugyanakkor nem jelölt ki felülvizsgálati korlátot, a heti célvásárlások mennyiségét határozza csak meg.
Az állampapírpiac stabilitásának megőrzése a következő időszakban is kiemelt szempont lesz.
A kivezetés emiatt fokozatos és elnyújtott lesz, a monetáris tanács követi a piaci szempontokat. A heti vásárlások szerkezetét és mennyiségét a jegybank rugalmasan alakítja, bármikor készen áll az MNB az átmeneti növelésre. A jövőben a negyedévi kamatdöntések során határoznak majd az állampapír-vásárlásokról.
A kamatemelési ciklust addig kell fenntartani, amíg az inflációs célok nem realizálódnak. Legközelebb a szeptemberi Inflációs jelentés után fogja értékelni a monetáris politikát a tanács
– jelezte Virág Barnabás.
Az alelnök kiemelte: a monetáris testület az állampapír-vásárlási program kivezetését fokozatosan, a piaci stabilitás fenntartását, a likviditás biztosítását figyelembe véve hajtja végre. A továbbiakban a Monetáris Tanács már nem jelöl ki a program keretében vásárolt teljes állományra vonatkozó felülvizsgálati korlátot, ehelyett a heti vásárlások célmennyiségét határozza meg. A Monetáris Tanács először 2021 szeptemberében értékeli átfogóan az állampapír-vásárlási programot, ennek keretében dönt a kivezetés következő lépéséről.
Az MNB a vásárlások mérséklését a rövidebb lejáratú állampapírok körében kezdi meg, amelynek következtében a heti vásárlásokon belül emelkedik a hosszabb lejáratú állampapírok részaránya. A jegybank nem értékesíti a mérlegében lévő állampapír-állományt, a megvásárolt állampapírokat a lejáratig tartja. A tanács megítélése szerint az állampapírpiac stabil likviditási helyzete továbbra is kulcsfontosságú a monetáris transzmisszió szempontjából, ezért az MNB a piaci stabilitás fenntartása érdekében bármikor kész a heti vásárlások mennyiségének átmeneti növelésére.
A júniusi kamatdöntéskor a monetáris testület jelezte, hogy miközben megindítja a válságkezelési eszközeinek kivezetését, a hosszú távú fenntarthatóságot támogató programok tartósan a jegybanki eszköztár részei maradnak. A fenntarthatóság támogatása jegyében sikeresen elindult az MNB Zöld Jelzáloglevél-vásárlási Programja.
A Monetáris Tanács kedden a Növekedési Kötvényprogram keretösszegét 400 milliárd forinttal 1550 milliárd forintra emelte.
A Monetáris Tanács elkötelezett az árstabilitás fenntartása mellett. A döntéshozók megítélése szerint a magyar gazdaság sikeresen újraindult. A tanács a szeptemberi Inflációs jelentés ismeretében végrehajtja a kamatemelési ciklus által elért eredmények átfogó értékelését és azonosítja az inflációs kilátásokat övező kockázatokat. A Monetáris Tanács a kamatemelési ciklust addig folytatja, ameddig az inflációs kilátások fenntartható módon a jegybanki célon stabilizálódnak, és az inflációs kockázatok a monetáris politika időhorizontján újra kiegyensúlyozottá válnak.
Kérdésre a jegybank alelnöke elmondta: arra számít az MNB Monetáris Tanácsa, hogy az infláció idén október-novemberben ismét 5 százalék fölé emelkedhet, de a jövő év első negyedévében a pénzromlás üteme újra az MNB inflációs tolerancia sávjába – a 3 százalék plusz-mínusz 1 százalékos sávba – mehet vissza.
A BUX 51 710 ponton, a hétfői záróértékén 0,6 százalékkal alacsonyabban forgott néhány perccel a monetáris tanács döntésének kihirdetése után. A Mol 0,3 százalékos veszteséggel, 2398 forinton, az OTP 0,9 százalékos mínuszban, 17 630 forinton, a Richter 0,9 százalékos árfolyamveszteséggel, 9015 forinton forgott, míg a Magyar Telekom részvényeivel 0,8 százalékkal az előző napi záróáruk felett, 434 forinton kereskedtek.
Az euró/forint árfolyama emelkedésnek indult a kamatemelés hírére, a délelőtt 349 forintról az euró árfolyama 349,7 forintra drágult.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
