Az afgán devizatartalék nagy részét külföldi számlákon tartják, és ezek egyelőre nem kerülhetnek a tálibok kezébe. Az új rezsim azonban hatalmas összegeket kereshet az ásványkincsek kiaknázásából.
Az Egyesült Államok már be is fagyasztotta a kabuli jegybank majdnem 9,5 milliárd dolláros vagyonát, és leállította a készpénzszállítást Afganisztán számára – értesült a Bloomberg egy neve elhallgatását kérő amerikai tisztviselőtől.
Mivel a tálibok még mindig szerepelnek a terrorista szervezetek amerikai listáján, így nem férhetnek hozzá Afganisztánnak az Egyesült Államok területén őrzött kintlevőségeihez
– emelte ki a VG szemléje.
Adzsmal Ahmadi, az afgán jegybank (Da Afghanistan Bank – DAB) ügyvezető kormányzója vasárnap menekült el Kabulból, mielőtt a tálibok elfoglalták a fővárost. Utána a Twitteren számolt be arról, hogy az amerikaiak már előző pénteken leállították a készpénzszállítást. Újabb bejegyzésében pedig Ahmadi azt írta, hogy a DAB mintegy kilencmilliárd dolláros tartalékkal rendelkezik, ebből hétmilliárdnyi készpénzt, aranyat, kötvényt és egyéb vagyontárgyat az amerikai Federal Reserve őriz. A többi egyéb külföldi számlákon, illetve a svájci központú Nemzetközi Fizetések Bankjánál (Bank for International Settlements – BIS) tartják, így a tálibok a vagyon legföljebb 0,2 százalékához férhetnek hozzá.
A tálibok rezsimnek azonban hosszabb távon lesznek jócskán bevételei, hiszen az ország 2010-es becslések szerint ezermilliárd dollár értékű kiaknázatlan ásványkinccsel rendelkezett, többek között vasérccel, rézzel, kobalttal, ritkaföldfémekkel és lítiummal
– utóbbiból az amerikai geológiai intézet (U.S. Geological Survey – USGS) becslései az egyik legnagyobb tartalékkal a világon.
A belpolitikai helyzet, az országban dúló erőszak miatt ezek az ásványkincsek az elmúlt egy évtizedben nagyrészt érintetlenül maradtak, miközben legtöbbnek az ára az egekbe szökött a zöldenergia globális térnyerésének köszönhetően. Emiatt a kabuli kormány 2017-es becslése szerint az ország ásványkincseinek értéke a fosszilis energiaforrásokat is beleértve addigra elérte a háromezer milliárd dollárt, és ez az összeg nyilvánvalóan azóta is emelkedett. A többek között az elektromos autók, okostelefonok és laptopok akkumulátorához elengedhetetlenül szükséges lítium iránti kereslet például folyamatosan nő, az ára pedig az elmúlt öt-hat évben éves átlagban húsz százalékkal megugrott. Hasonló a helyzet a rézzel is, amely 43 százalékkal drágult csak tavaly.
A cikk kiemelte, Kína már eddig is a legnagyobb külföldi befektető volt Afganisztánban, többek között a bányászatban érdekelt, és elemzők szerint várhatóan az első lesz az ásványkincsek kiaknázásában is. Az érdek ráadásul ezen a területen kölcsönös, hiszen a tálibok az előző uralmuk alatt hozzá nem értésből vagy érdektelenségből nem bányászták ezeket az érceket,
nagyrészt kábítószer-kereskedelemből, ópiumból és heroinból szerezték a bevételeiket.
Ázsia egyik legnagyobb bányaipari vállalata, a Metallurgical Corporation of China (MCC) már rendelkezik egy harmincéves rézbányászati engedéllyel, és amennyiben a tálibok garantálják a biztonságot, akkor csak ennek a fémnek a kitermeléséből több tízmilliárd dollár folyhat be – vélekedett a Deutsche Wellének Michael Tanchum, a Európa- és biztonságpolitikával foglalkozó osztrák intézet (Austrian Institute for European and Security Policy – AIES) főmunkatársa. Ehhez képest a korábbi afgán kormány semmiféle hasznot nem húzott a meglévő bányászati projektekből, éppen ellenkezőleg, az Al-Dzsazíra arab hírtelevízió beszámolója szerint évi 300 millió dollár vesztesége származott belőlük.
