Nem kevesebb, mint az átlag hatszorosát fektetik új technológiákba és szaktudásba az erős magyar ipari cégek

Hírek
A Makronóm Intézet friss kutatása szerint akár 250 hazai tulajdonú termelő vállalkozás is regionális multivá fejlődhet az évtized végéig.

Ezer hazai tulajdonú kis- és középvállalkozás bevonásával végzett átfogó kutatást a Makronóm Intézet annak érdekében, hogy feltárja azokat a közös jellemzőket, amelyek nemzetközileg is sikeressé teszik, tehetik a magyar ipari termelő cégeket. Az elmúlt tíz évben nem készült hasonló léptékű és mélységű vállalati elemzés Magyarországon. A kutatás legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multicégekké fejlődhetnek majd az évtized végére.

Összesen ezer, magyar tulajdonú, többségében ipari vállalkozás bevonásával készített átfogó vállalati kutatást a Makronóm Intézet. A cégvezetői mélyinterjúkon alapuló elemzés legfőbb célja az volt, hogy feltárja azokat a faktorokat, jellemzőket, amelyek közösek a legígéretesebb magyar ipari vállalkozásokban.

Az Évtized nyertesei névre keresztelt kutatás egyik legfontosabb megállapítása, hogy mára kialakult és egyre szélesedik egy olyan, hazai tulajdonú vállalati réteg Magyarországon, amelyek regionális (vagy még nagyobb) multicégekké, versenyképes, innovatív, stabil növekedést felmutató társaságokká fejlődhetnek majd az évtized végére. Az „évtized nyertesei” közé a kutatásba bevont összesen ezer cég felső 25%-a, tehát mintegy 250 vállalkozás sorolható.

A kutatás eredményeit a Makronóm Intézet országos road show keretében ismertette meg a szakmával, a vállalkozói szférával és a nagyközönséggel. A rendezvénysorozat záró eseményét Budapesten tartották tegnap, március 24-én.

A magyar sikercégek átlag feletti fizetést kínálnak

A kutatás összesen hat olyan közös sikerfaktort azonosított be a legígéretesebb magyar termelőcégek esetében, mely kiemeli a mezőnyből, és nemzetközileg is versenyképessé teszi ezeket a vállalkozásokat. A legsikeresebb magyar ipari cégek hatszor nagyobb mértékben fektetnek új technológiákba és know-how-ba, illetve képzésekbe, mint az átlag, illetve rendszeresen és nagy mértékben exportálnak: 72%-uk rendszeresen exportál, egyharmaduknál exportból származik az árbevétel több, mint fele. Az „évtized nyertesei” mind az innovációs mind export területen, dedikált, képzett munkavállalókat alkalmaznak, illetve az országos átlagnál 70%-kal magasabb bért fizetnek.

Továbbá a külső segítségekkel, így az állami támogatásokkal-hitelekkel, egyetemi együttműködési lehetőségekkel, képzésekkel, exporttanácsadással és hasonló lehetőségekkel élni tudó vállalkozások emelkednek ki az átlagos kkv-k köréből. A sikeres vállalkozások közös jellemzője tovább, hogy optimistán tekintenek a jövőbe.

„Az elmúlt fél évben végzett kutatásban kiválasztottunk ezer olyan ígéretes magyar vállalkozást, melyek a különböző termelőágazatokban az elmúlt öt évben átlagon felüli növekedést tudtak felmutatni. Arra voltunk kíváncsiak, hogy ezek a cégek milyen képességeken osztoznak. Közös jellemzők közé tartozik, hogy ezek a sikeres vállalkozások több lábon állnak, széles portfólióval rendelkeznek. Emellett még a világjárvány alatt is folyamatosan beruháztak, rendszeresen részt vettek Európai Uniós pályázatokon, és hitelt is fel mertek venni – vázolta fel. Kerekes György szerint jellemző, hogy ezek a cégek optimisták, pozitívan tekintenek a jövő felé. Annak ellenére, hogy ők is nehézségekkel állnak szemben, legyenek azok akár a generációváltásból vagy a munkaerőpiacból adódó problémák. Ebből következik, hogy az ígéretes vállalkozások válságállóak is. A járvány alatt sem csökkent a bevételük, sőt ki tudtak használni újonnan adódó lehetőségeket” – hívta fel a figyelmet Kerekes György, a Makronóm Intézet szakmai vezetője.

Az összesen tíz iparág vállalkozásaira kiterjedő kutatás többek között a cégek árbevételét, pénzügyi adatait (COVID-alatt hogyan változott?), export tevékenységét- és eredményeit, beruházási tevékenységét- és terveit, innovációs tevékenységét- és terveit, munkaerővel kapcsolatos tevékenységét (bérezés, létszámbővítési tervek stb.), illetve az üzleti kilátásokkal kapcsolatos értékelését vizsgálta.

 

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink