Történelmi rekordot dönt az idén a megújuló energiaforrások kapacitás-bővítése, de még így is „nagyon kevés” ahhoz, hogy csökkentsük a globális felmelegedést okozó károsanyag-kibocsátást – figyelmeztetett szerdai jelentésében a Nemzetközi Energia Ügynökség (International Energy Agency – IEA).
A szervezet becslése szerint a világon mintegy 290 gigawattnyi termelés indult be 2021-ben, ami körülbelül kétszázmillió átlagos amerikai háztartás energiaigényét képes kielégíteni. 2026-ra a globális kapacitás több mint hatvan százalékkal lesz magasabb a 2020-asnál, eléri a 4800 gigawattot, ami megfelel a jelenlegi teljes fosszilis- és atomenergia-termelésnek. Ahhoz azonban sokkal többet kellene tenni a megújulók terén, hogy 2050-re elérjük a több ország által kitűzött zéró emissziós célt. Ehhez az IEA forgatókönyve szerint a jelenlegi tempónál nyolcvan százalékkal gyorsabbnak kellene lennie 2021 és 2026 között a kapacitásbővítésnek, a bioüzemanyagoknál az éves keresletnek a négyszeresére, a megújulók biztosította fűtési igénynek pedig a háromszorosára kellene növekednie.
Az idei rekord Fatih Birol, az IEA ügyvezető igazgatója szerint „újabb jele annak, hogy kezd kialakulni egy új globális energiagazdaság”.
A magas alapanyag- és energiaárak ugyan komoly kihívásokat jelentenek a megújulók számára, a fosszilis energiaforrások megugró ára azonban versenyképesebbé is teszi őket. Számos „politikai bizonytalanság és végrehajtási kihívás” is nehezítheti a szektor további fejlődését az engedélyezéstől és finanszírozástól kezdve a hálózati integráción át a társadalmi elfogadottságig – figyelmeztetett a szervezet.
Fotó: Nicolas Economou / NurPhoto / NurPhoto / AFP
Az IEA jelentése szerint a fejlődést Kína hajtja, amely változatlanul világvezető a megújulók terén, és 2026-ra a teljes globális kapacitás 43 százalékát adja majd. A becslések szerint az ország addigra – négy évvel a korábban tervezettnél – 1200 gigawattnyi szél- és napenergia termelésére lesz képes. Jól áll India is, ahol az előrejelzés szerint az idén megduplázzák a kapacitást a 2015-2020-as szinthez képest, 2030-ra pedig elérik az 500 gigawattot.
Európában és az Egyesült Államokban viszont „jelentősen” fel kell gyorsítani a munkát
annak ellenére, hogy Kínával és Indiával együtt a kapacitásbővítés nyolcvan százalékát adják.
Elsősorban utóbbi két országgal kapcsolatban árnyalja azonban a képet a szén használata. India volt az, amely a glasgow-i klímacsúcson „megfúrta” a széntüzelés kivezetését, márpedig ez a legszennyezőbb fosszilis energiaforrás. A koronavírus-válságból ráadásul a világ gazdaságai különböző ütemben lábalnak ki, ami ahhoz vezetett, hogy az idén jelentősen visszapattant a szén- és az olajfelhasználás, így az elért eredmények ellenére 2021 volt a történelem második legrosszabb éve a károsanyag-kibocsátás növekedését illetően.
(Borítókép: Getty Images)
