Az elmúlt három évtizedben hat-hét évenként rugaszkodtak neki a fejlett gazdaságok munkavállalóinak érdekképviseleti szervezetei, illetve kormányai a négynapos munkahét bevezetésének. Rendszerint sikertelenül. A Covid alatti bezárkózás és az otthoni munkavégzés miatt felgyorsult digitális transzformáció adott mostanra újabb löketet a négynapos munkahét bevezetéséhez. Itthon a Telekom ugrott neki a kísérletnek, talán nem véletlenül, hiszen több német vállalat is pilot projekteket indított a rendszer kialakítására
A Magyar Telekom még 2022 nyarán indította el pilot programját a négynapos munkarend tesztelésére. A magyar munkaerőpiacon egyedülálló kísérletben a telekommunikációs cég 300 kolléga részvételével tanulmányozta ennek megvalósíthatóságát nagyvállalati környezetben.
Másfél évnyi tapasztalat eredményeit összesítve és mérlegelve kiderült, hogy a négynapos munkarend nem alkalmazható egységesen minden munkatársra, ezért a társaság úgy döntött, lezárja a csökkentett munkahét projektet, és tovább keresi azt a megoldást, amely széleskörűen biztosíthatja a munka-magánélet egyensúlyának javulását – volt olvasható néhány hete a vállalat közleményében. Ettől függetlenül más országokban sikerült újítani az ötnapos munkahéten.
Négynapos munkahét – országok, ahol kipróbálták, és működik
A 4 Day Week Global által 2023-ban indított kísérletben azt próbálták kideríteni, hogy a munkavállalók az idő 80 százalékában is el tudják-e végezni ugyanazt a munkát, mint korábban negyven óra alatt, ha ugyanazt a fizetést kapják. Az eredmények elsöprők voltak: a pilot programban részt vevő vállalatok a bevételek növekedéséről, a munkavállalók egészségi állapotának, jóllétének javulásáról számoltak be, emellett az új munkarend hatására környezetvédelmi szempontból is örvendetes fejleményeket tapasztaltak.
A helyzet persze nem ennyire egyértelmű, mutatja ezt itthon a Telekom kísérlete is. Ám például Belgiumban 2022-ben vezették be a reformcsomagot, amelynek alapján a munkavállaló választhatja a négynapos munkahetet. A japán négynapos munkahét is működik, ott is a kormány tett ajánlást, illetve iránymutatást, hogy a vállalatok alkalmazzák ezt a munkabeosztást. Ott persze más mozgatórugók alakítják a gzadaságpolitikusok motivációját. Míg Belgiumban a termelékenység, a környezeti lábnyom csökkentése, addig Japánban a rendkívül rossz termékenységi ráta, a humán erő gyors és tartós elhasználódása okoz fejtörést. Japán épp a „munkafetisizmusa” miatt kezd elöregedni, az embereknek kevés a szabadidejük, amelyet egymásra vagy egymás megismerésére fordíthatnának. Ez valódi érv az új munkarend kialakítására.
Nagy kérdés, mi lesz Magyarország legnagyobb kereskedelmi partnerénél. A németországi négynapos munkahét most formálódik. Németországban már most is az egyik legrövidebb átlagos munkahét van Európában, a Világgazdasági Fórum szerint az átlagos heti munkaidő 34,2 óra. Ennek ellenére a szakszervezetek a munkaidő további csökkentését szorgalmazták, és most úgy tűnik, megkapják, amit akarnak.
A vicces az egészben, hogy itt a motiváció épp ellenkező, mint Japánban. A változtatás oka az országban tapasztalható munkaerőhiányhoz köthető. Február 1-jétől Németországban 45 vállalat kezdte meg a négynapos munkahét tesztelését egy hat hónapig tartó kísérletben. A kezdeményezést, amely csak a rövidebb munkahéthez igazítható cégeket érinti, a berlini székhelyű Intraprenör vezetési tanácsadó cég és a 4 Day Week Global nonprofit szervezet vezeti.
Cikk folytatódik, itt olvasható.
Címlapfotó: Shutterstock
