Négy keréken a zöldebb jövőbe

Hírek Gyöngyösi Balázs
Ahogy a járvány előtt bejelentett présüzemről, úgy a rugalmas termelést lehetővé tévő gyárbővítésről sem mond le Kecskeméten a Mercedes-Benz. Christian Wolff ügyvezető igazgató szerint az utóbbinál nem az a kérdés, lesz-e, hanem az, hogy mikor, elvégre már a pandémia előtt is kihívásokkal teli időszakát élte a szektor. A német topmenedzser az első autójáról éppúgy beszélt a Figyelőnek, mint a Covid-válság gazdasági hatásairól, a termelés újbóli csúcsra járatásáról és az elektromos meghajtás térnyeréséről.

A jogosítvány megszerzése után eleinte az édesanyja Volkswagen Bogarát vezette Christian Wolff, majd az első saját autója egy Alfa Romeo Sprint volt a ’80-as évek elején. Az első Mercedes-Benzbe, egy C-osztályba 1992-ben ült be, ekkor már három éve tartozott a Daimler családhoz. A kecskeméti termelést csaknem öt éve vezeti, és az eddigi időszakot úgy összegezte a Figyelőnek, hogy izgalmas időszakon vannak túl, hiszen teljes modellváltáson estek át a kompaktautók új generációját elhozva.

Míg 2012-ben, amikor elindult a gyártás, német szakemberekkel volt tele az üzem, addig ma már csak néhány szakértőre van szükség a német gyárakból. Sőt, a kecskeméti szakembereket küldi a Mercedes-Benz a világ számos pontjára Mexikótól Kínáig

– vont mérleget, hozzátéve, hogy közép- és felsővezetői szinten immár jóval ötven százalék felett legyen a magyarok aránya.

A Mercedes-Benz mellett ott van Győrben az Audi, a BMW pedig a tervek szerint Debrecenben épít gyárat. Arra a kérdésre, hogy mi tette ilyen vonzó befektetési célponttá Magyarországot a nagy német prémiumautó-gyártók szemében, azt felelte az ügyvezető, hogy

a többösszetevős kiválasztási folyamatban sokat nyomott a latban a lokáció, a jó közúti és vasúti közlekedés, a megfelelő minőségű és mennyiségű munkaerő, mint ahogy a politikai stabilitás és az üzleti környezet is meghatározó volt.

A koronavírus-járvány következtében a 2019-es év eredményeit (190 ezer legyártott autó, 3,7 milliárd eurós forgalom és a 97,9 milliós profit) valószínűleg nem érik el 2020-ban.

A termelés március 20-án leállt, április 28-tól fokozatosan indult újra az első, a második, majd augusztus 2-től a harmadik műszak, azóta pedig újra a maximális fordulatszámon pörög a gyár. A pandémia nélkül alighanem rekordév várt volna ránk 2020-ban, de legalább az első hullám korlátozásainak feloldásával visszatért a kompaktautók iránti kereslet a világban.

Az ügyvezető úgy látja, a termékportfólió alkalmas az újra megjelenő igények kielégítésére, hiszen a hagyományos benzin- és dízelmotoros változatok mellett már nemcsak az AMG-Performance, hanem a plug-in hibrid hajtású verziók is elérhetők.

Tavasszal épp a 23 ezer négyzetméteres új présüzem bejelentése után jött a járvány. A több mint 100 millió eurós beruházás 200 embernek ad munkát, a tervekben nincs változás.

Jövő tavasszal látunk neki a munkálatoknak, az új présüzem pedig egy év leforgása alatt el is készül majd, azaz 2022-től már erre a lábra is támaszkodhat a termelés

– bocsátotta előre Christian Wolff. Arra a felvetésre pedig, hogy jó ideje nincs hír a második Mercedes-gyárról, amelynek 2018 júniusában tették le az alapkövét, úgy reagált, hogy „az autóipar a koronavírus-járvány nélkül is a változások korát éli, a kérdés mégsem az, hogy lesz-e gyárbővítés Kecskeméten, hanem az, hogy mikor. Anyavállalatunk jelenleg is vizsgálja a teljes termékportfólió összetételét, és annak a megtervezése folyik, hogy a kívánt modelleket és mennyiségeket a jövőben hogyan tudjuk majd világszerte hatékonyan legyártani.”

A teljes interjút megtalálhatja a Figyelő legfrissebb, november 12-én megjelenő számában!

(Borítófotó: Móricz-Sabján Simon)

 

Ezek is érdekelhetnek

További híreink