Az Európai Unió „Termőföldtől az Asztalig” stratégiája (F2F) következményeit vizsgálta a Kieli Egyetem, a kutatás végén elkészült tanulmány pedig borús képet fest az Európai Bizottság tervéről. Mint írják a termelést korlátozná az EU, sok gazdát tönkre tennének, és az üvegházhatásúgáz-kibocsátás sem csökkenne.
Az Európai Bizottság 2020 májusában terjesztette elő – hatástanulmány nélkül – a „Termőföldtől az Asztalig” stratégiát, amely az Európai Zöld Megállapodás egyik fő intézkedése. A klímasemlegesség 2050-ig megvalósítását célzó stratégia
a növényvédőszer-használatot 50%-kal, a műtrágyahasználatot 20 százalékkal csökkentené 2030-ig.
Az antibiotikumok terén szintén 50%-os vágást irányoz elő, az ökológiai gazdálkodással érintett területek arányát pedig 8-ról legalább 25%-ra emelné.
A Nemzeti Agrárgazdasági Kamara szerint a tervek olyan súlyos terheket rónának az agrár- és élelmiszergazdaság szereplőire, hogy közülük sokan felhagynának a tevékenységükkel, miközben a szabadkereskedelmi egyezmények hatására a harmadik országokból az EU piacaira érkező termékek még a jelenlegi szabályozásoknak sem feltétlenül felelnek meg.
Az F2F stratégiát az elmúlt hetekben számos tanulmány bírálta, mondván az a termelés jelentős csökkenéséhez vezetne, így
a marhahústermelés 20%-kal, a tejé 6,3%-kal, a gabonaféléké 21,4%-kal, az olajos magvaké 20%-kal csökkenne az EU-ban.
Gabonafélékből és marhahúsból biztosan importra szorulnánk a jövőben, miközben a stratégia éghajlati szempontból sem hatékony.
Bár a stratégia megvalósítása elsőre látványos, 109 millió CO2-egyenértéknyi csökkenéshez vezethetne az üvegházhatású gázok uniós kibocsátásában, azonban ezt a látszólagosan kedvező hatást megsemmisíti az uniós LULUCF-ágazatban (földhasználat, földhasználat-változás és erdőgazdálkodás) a CO2-tárolás 50 millió tonna CO2-egyenértékkel történő csökkenése, és az uniós termelés harmadik országokba áthelyezése.
(Borítókép: Szőlőszemet eszik egy darázs Nagykanizsa közelében 2021. szeptember 14-én. (MTI/Varga György)
