– Mi a biztos pont? Az, hogy bármi is legyen, július második felében itt ünnep van? Tusnádfürdőn már a naptárban szerepel az esemény. Ahogy Albert Tibor polgármester mondja: van karácsony, húsvét, pünkösd és a szabadegyetem.
– Több vonatkozásban is biztos pont. Az első az, amit mond. Nagyon kevés huszonnyolc éves rendezvénye van a Kárpát-medencei közéletnek. És sokan, ma már több tízezren vagyunk, akik már az év elején rögzítjük a határidőnaplónkban Tusványost, mert életformánk részévé vált. Fesztivál és szabadegyetem egyben, jól csengő erdélyi márkanév, brand lett az évek során. (A Tusványos név Tusnád első, valamint Bálványos második és harmadik szótagjának összevonásából keletkezett 1997-ben, amikor a rendezvény kinőtte a bálványosfürdői tábort, s Tusnádfürdőre költözött – a szerk.) Most is erős a szórakoztató-kulturális része, hiszen először jön el ide Frenreisz Károly, a magyar rockzene immár 70 éves, Kossuth-díjas állócsillaga, aki a Skorpió együttessel érkezik, valamint a világot körbevitorlázó Fa Nándor. Azt is megemlíteném, hogy most borult igazán virágba a népzenei sátor, és Pál István Szalonna egy olyan programmal rukkolt elő, amelyben az összes meghatározó néprajzi terület hagyományőrzőivel lép föl.
– Ez is hozzátartozik a nemzetpolitikához, de azért Bálványos mint politikai műhely vált ismertté. Itt fogalmazódott meg a sokszor hajnalig tartó vitákban a kettős állampolgárság előőrsének számító státustörvény gondolata, s az Erdélyi Magyar Tudományegyetem létrehozásának a szükségességét vagy az észak-erdélyi autópálya ötletét is itt vetették föl. Jó néhány felvetésből végül politikai döntés lett, törvény született.
– Ezért is lett a magyar nemzetpolitika biztos pontja az immár huszonnyolc éves múltú Bálványos, így vonult be a hazai politikai köztudatba. A Fidesz identitásában szintén meghatározó tényezővé vált a nemzetpolitika. A tábor gondolata a romániai forradalom hevében született, s az volt az a pillanat, amikor a Fidesz nemzedéke rácsodálkozott az erdélyi, határon túli magyarság létére. Attól kezdve bontakozott ki a nemzetpolitika két alapvető fogalma, s vált meghatározó elemévé a Kárpát-medencei magyar közösségek autonómiatörekvéseinek a támogatása, valamint a határon túli nemzetegyesítés. Ezekhez a célkitűzésekhez rendeljük hozzá most is a szakpolitikai döntéseket, a támogatási rendszert.
– Gyökerei pedig egy székelyföldi kisváros, Kézdivásárhely egyik lakótelepi lakásából indulnak ki, ahol 1989 végén járt többedmagával. Ahol megfogalmazódott a magyar–magyar, illetve a magyar–román párbeszéd igénye, a nemzeti kisebbségek teljes jogegyenlőségének a biztosítása, valamint a kelet-közép-európai régió európai felzárkóztatásának a szükségessége.
– Egy házibuliban, december 29-én hajnali három és négy óra között született meg a gondolat. Az ötletgazdák között volt például David Campanale fia-tal brit politikus barátunk, a BBC újságírója, Török Sándor az erdélyi Magyar Demokratikus Ifjúsági Szövetségtől (Madisz), a későbbi polgármester, aki a bálványosfürdői helyszínt javasolta, vagy a szintén kézdivásárhelyi Deme László. Másnap Európa fiataljaihoz intéztünk egy közleményt, amelyet négyen-öten írtunk alá: az angol újságíró, a budapesti dr. Szabó Miklós, most koraszülöttekkel foglalkozó főorvos és jómagam a Fidesz részéről, valamint a madiszos Sántha Attila kézdivásárhelyi költő. De táboralapító például az erdélyi Magyar Ifjúsági Szervezetek Szövetségének (MISZSZ) akkori vezetője, Toró T. Tibor, az Erdélyi Magyar Néppárt (EMNP) mai ügyvezető elnöke, akivel majd mindegyik szabadegyetem szervezésében részt vettünk. Az a hangulat, hit, remény és némi illúzió adta a lendületet, amely nélkül nem lehetnénk ma itt, ahol vagyunk.
– A biztos pontoknál maradva: az idei szabadegyetem a kelet-közép-európai együttműködésre is koncentrál. Kiket hívtak meg a régióból?
– Jelentős részvételre számítunk. Varsóból érkezik Piotr Naimski energetikai kormánymegbízott, a lengyel–magyar parlamenti csoport elnöke, aki a kezdetektől harcostársa a kormányzó PiS elnökének, Jarosław Kaczyńskinek. Fontosnak tartom megemlíteni a román testvérpártunk, az ellenzéki Nemzeti Liberális Párt külügyi titkárát, Radu Carpot. Bukarestből jön még két egyetemi tanár, politológus, Valentin Stan és Cristian Pîrvulescu. Szlovák résztvevőnk is lesz, Tomáš Strážay a Szlovák Külügyi Társaságtól. Albániából Genc Pollo parlamenti képviselő jön, s Ausztriából is érkezik vendég: Efgani Dönmez volt néppárti képviselő. Valamint itt lesznek az európai etnoregionális mozgalmak képviselői, például Elisabeth Nauclér asszony, a finnországi svédek képviselője, az autonóm Åland-szigetek volt elnöke. Biztos pont Tusványos a politikai-közösségi értékek tekintetében is: Isten, haza, család és szabadság. A legizgalmasabb az, hogy ezekről az értékekről a napokban éppen Donald Trump amerikai elnök is beszélt Varsóban. Erre építhető a Nyugat megújulása. Közép-Európának is ez az üzenete az öreg kontinens számára. A V4-ek együttműködésében fontos az infrastruktúra-fejlesztés – utak, határátkelők vagy gázvezetékek építése – és általában az energetika, s ugyanolyan lényeges a közös migránspolitika vagy a biztonságpolitika, de az említett szociális-konzervatív értékek képviselete elsődleges azokon az európai fórumokon, amelyeken jelenleg keresik a földrész jövőjét. Ha a V4-eknek nem sikerül előrelépniük ebben a tekintetben, akkor elkerülhetetlen lesz az elszigetelődésünk, folytatódik Európa széttöredezése, s a brexit által felvázolt kockázatok valósággá válnak. Európa széttöredezése a legnagyobb veszély. Meggyőződésem, hogy csakis az említett alapokon tartható fenn az egység. Ez társadalompolitikai értelemben is ugyanolyan fontos, a magyarság megmaradása, családjaink, gyarapodásunk, a jövőnk függ ettől.
– Erről beszél majd Orbán Viktor is? Jó néhány emlékezetes beszéde Tusnádfürdőhöz kötődik.
– Azt nem tudjuk, hogy miről fog beszélni a miniszterelnök, de mindenképpen Európa jövője foglalkoztatja őt és a magyar politikai életet. Ez a kérdés pedig elválaszthatatlan a V4 országaitól, mi pedig a Visegrádi Együttműködés soros elnökeként készítjük elő az európai jövőről szóló csúcstalálkozó zárónyilatkozatát. Ez a téma szerintem megkerülhetetlen a kormányfői beszédben. De ismétlem, csak Orbán Viktor tudja, hogy mit mond majd, amikor megtartja szokásos fórumát Tőkés Lászlóval. Ez a meglepetés.
– Nem meglepetés viszont, hogy Tusnádfürdőn mindig lehet medvével találkozni. Emlékezetes történetei vannak?
– A medve nem játék – ahogy a székelyek mondják. Most nagyon megduzzadt a romániai medvepopuláció, sok ezer egyedet számlál. A probléma rossz kezelése miatt ennek Székelyföld-szerte a kárát látják, így Tusnádon is. Reméljük, nem lesz gond. A táborlakóknak tudniuk kell, hogy nem szabad etetni a medvéket, és csakis csoportosan, hangoskodva szabad az erdőben járni. Egyszer az egyik holland vendégünk, aki egyedül indult a Szent Anna-tóhoz, a felbukkanó medve elől egy magas fára mászott, és a fél éjszakát ott töltötte, amíg az állat el nem vonult.
Gyorstalpaló 1.
Toró T. Tibor alapító, az EMNP ügyvezető elnöke:
Műhely, fórum, közéleti inkubátor, politikai boszorkánykonyha, de mindenképp egy folyamat, amely állandósága mellett tematikailag évről évre gazdagodik. Ma már Bálványosi Intézet is van, a tábornak pedig szenátusa Németh Zsolt és jómagam elnökletével. Az egykori ifjúsági szervezetekből kinőtt, ma már deresedő politikai nemzedék átadta a szervezési munkát a fiatalok újabb és újabb csapatainak. Találkozóhelye a Kárpát-medencei magyarság vezetőinek, akikkel Orbán Viktor minden esztendőben eszmecserét folytat. Román államfők is látogatták a rendezvényt, és a román politikusok, értelmiségiek mellett nagyon sok külföldi politikus és szakértő is megfordult itt. Több, ezen a helyen megfogalmazott ötletből jogszabály született.
Gyorstalpaló 2.
Tárnok Mária, a szervezési munkát koordináló Pro Minoritate Alapítvány elnöke:
Tusványos nagyüzem, amelyet a kolozsvári székhelyű Magyar Ifjúsági Tanáccsal és 34 partnerszervezettel hozunk „tető alá”. Huszonnyolc helyszínen, javarészt sátorban több száz esemény zajlik az öt nap alatt, s összesen 70 ezer résztvevőre számítunk, állandó táborlakóra és látogatókra, ami napi 10-15 ezer embert jelent. Nemzet- és gazdaságpolitika, turizmus, sport, színház, ifjúsági és családi rendezvények kisgyermekeseknek is, táncház, valamint esti popkoncertek. Tanács a résztvevőknek: szandál és gumicsizma, réteges öltözködés a rövidnadrágtól a tréningruháig, mert a hegyek közt vagyunk. Előfordulhat, hogy 30 fok van, aztán hirtelen ránk szakad az ég, este pedig hűvös lesz. Ami a medvéket illeti, megteszünk minden óvintézkedést. A város körüli vadőrök számát a duplájára növeltük, de a biztonsági őreink is figyelik a tábor környékét. Az erdőben csak csoportosan közlekedjenek, a környékre esetleg bejutó medvéket ne etessék, ne barátkozzanak velük, s ne fényképezzék őket. Az elszaporodásuk miatt nemrég bukaresti tüntetéseken is részt vett székelyföldi elöljárók egy része a táborba is eljön, hogy ismertesse a komoly helyzetet.
Névjegy
Németh Zsolt 1963-ban Budapesten született. Gyermekkora óta Erdély-járó, 1985-ben kitiltották a kommunista Romániából. 1987-ben pénzügyi–szociológiai diplomát szerzett a közgazdaság-tudományi egyetemen, 1988–89-ben politikaelméleti tanulmányokat folytatott Oxfordban. 1988-ban a Fidesz alapító tagja lett. A pártnak volt szóvivője, választmányi tagja, alelnöke, jelenleg egyik országgyűlési frakcióvezető-helyettese. 1998–2002 és 2010–14 között külügyi államtitkárként tevékenykedett. Jelenleg a parlament külügyi bizottságának az elnöke, amely tisztséget több ciklusban, ellenzéki politikusként is betöltötte.
Megjelent a Figyelő 2017/29. lapszámában.
