A koronavírus okozta egészségügyi krízis negatív hatásaival, valamint az orosz–ukrán háború miatt kialakult globális termelői és beszállítói problémákkal kezdte Szászi István, a Bosch-csoport magyarországi és az Adria régióért felelős vezetője a társaság pénzügyi évéről szóló tájékoztatót. A borús helyzet ellenére az itteni cég 14 százalékkal növelte (csoportszinten) a bevételeit, és ezzel elérte az 1711 milliárd forintot, továbbá a pénzügyi eredményét is jelentősen javította.
Itthon
Nehéz összefoglalni a társaság hazai tevékenységét, hiszen nyolc leánnyal, termeléssel, értékesítéssel és bivalyerős kutatás-fejlesztéssel van jelen Magyarországon. A leányvállalatok az évek folyamán komoly ökoszisztémát hoztak létre, és önálló rendszerben is képesek működni. E cégek összforgalma alapján (vélhetőleg a 2021-es pénzügyi évet tekintve is) a Bosch a negyedik legnagyobb árbevételű társaság a hazai vállalati piacon. Két energetikai és egy autóipari cég előzi meg a csoportot a ranglistán. A Bosch Budapest-központú, ahol k+f, gyártás és értékesítés egyaránt megtalálható, ráadásul itt működik a fejlesztési központja, amelynek a campusát ősszel adják át. Miskolcon ugyancsak van fejlesztés és gyártás, Egerben csupán az utóbbi, ahogy Hatvanban is. A maklári leány pedig a fővárosi centrumhoz hasonlóan mindhárom területen jelen van. A társaság a ZalaZone közelébe tervez még komolyabb egységet telepíteni, hogy olyan tesztpálya közelében legyen, amely alkalmas a csoport fejlesztéseinek azonnali tesztjeire.
A cég a múlt évben 17 ezerre növelte munkavállalóinak a számát, például Budapesten 3200 mérnök dolgozik. A vállalat itthoni forgalma (a csoporton kívüli értékesítéséből származó árbevétele) 273 milliárd forint lett.
Innováció
Nemcsak sikeres pénzügyi évet zárt 2021-ben a társaság, hanem rohamtempóban fejleszt is. Tavaly 100 milliárd forintot költött beruházásokra, ennek felét Makláron fektette be. Kutatásra és fejlesztésre 93 milliárdot fordított; ennek egyik eredménye, hogy hetente átlagosan három szabadalmat nyújtott be az illetékes hatóságoknak. E területen jelenik meg a csoport ökoszisztémája. Szászi István egy példával élt: ma már több olyan technológiai fejlesztésük van, amelyet a fővárosi központban valósítottak meg, s itthon, valamelyik üzemegységükben hasznosítanak. (Ez a megjegyzés egyfajta üzenet is azoknak, akik úgy vélik, hogy a hazai termelésben rendszerint idetelepített vagy kifutó technológiával gyártanak. Ez a magyar iparban rendszerint felmerül, ám az innovációban érdekelt itteni cégek egybehangzó véleménye szerint ma már egyáltalán nem állja meg a helyét.)
A vállalat kifejezetten nagy figyelmet fordít a mesterséges intelligencia, a modern és tisztán elektromos áramot használó erőforrások, továbbá az önvezető járművek technológiájának a fejlesztésére, s persze a kéziszerszámok új generációjának a kimunkálása sem elhanyagolható. Itt például az akkus technológia hódít a hagyományos zsinórossal szemben. A cég világszinten is a legnagyobb technológiai fejlesztőnek számít, és termékei az élet legkülönbözőbb területein lelhetők fel. A háztartásokban csakúgy, mint a gépjárművek vezetést segítő, meghajtási vagy biztonsági technikájában, a fűtésrendszerekben vagy éppen a települések alapszolgáltatásaiban, például áramtermelő generátorok formájában.
A társaság globálisan több mint hatmilliárd eurót költ kutatás-fejlesztésre. A világ szinte összes országában megtalálható a vállalat, a teljes árbevétele tavaly 78,7 milliárd euró volt.
A csoport kötelékében világszerte több mint 76 ezer mérnök dolgozik, s 400 ezernél is nagyobb számú alkalmazottat foglalkoztatnak. Szászi István hozzátette: a cég innovációs és fejlesztési kiadásai a jövőben sem csökkennek, ugyanis a társaság vállalati szinten határozta el, hogy hatékonyabban kíván bekapcsolódni az elektromobilitást segítő technológia, így a teljesen elektromos meghajtású és üzemanyagcellás erőforrások fejlesztésébe. Úgy vélik, a tiszta energia az egyetlen járható út a fenntarthatóság eléréséhez, s ehhez nagyon nagy szükség van a tiszta és fenntartható mobilitásra. Csak erre az új üzleti ágra a következő időszakban globálisan 500 millió eurót kíván fordítani a csoport, amelyből Szászi szerint Magyarországra is bőven jut.
Jövő
Az szinte borítékolható, hogy ezt az esztendőt a háború negatív hatásai alakítják azzal, hogy jelentősen megnőtt az energia ára, és a beszállítói útvonalak változása átalakította az alapanyagok költségszerkezetét. A szakember utalt arra, hogy a jól bevált orosz–ukrán szállítási útvonalakat jó darabig el kell felejteni, a tengeri fuvarozás lép előre. Ez azonban jóval drágább. Ugyancsak kedvezőtlen hatás, hogy az alapvető iparcikkek – például az acéltermékek – jelentősen megdrágultak, és más alapanyagok ára is az egekben jár. Ennek megfelelően óvatos optimizmussal tervezték a 2022-es pénzügyi évet, 6 százalék körüli árbevétel-növekedést és 3-4 százalékos pénzügyi eredményjavulást várnak. Ennek van realitása, hiszen az első negyedév 5,2 százalékos forgalombővülést hozott, ám ezen időszak nagy részében a világgazdaságban még béke honolt.
A cégcsoport idei stratégiájában még erőteljesebben jelenik meg a klímavédelem, illetve a fosszilis energiáról való „leválás”. Mindezt a szomszédban zajló fegyveres konfliktus is előmozdítja. A Bosch egy üzleti vállalkozás, amely természetszerűleg nem kötheti országokhoz az energiafüggőséget, így a stratégiában kizárólag az energiafajtát jelöli meg. Azt pedig a fenntarthatóságra igényes vállalatok mindegyike pontosan tudja, hogy a karbonsemlegesség a fosszilis energia felhasználásának a csökkentésével, lehetőség szerint a teljes elhagyásával érhető el.
Arról persze megoszlanak a vélemények, hogy pusztán perszonálisan, fogyasztói szinten lehet-e eredményeket elérni ezen a területen tiszta energia alkalmazásával (passzív vagy aktív házak, elektromos meghajtású járművek, komposztálás etc.), ha az iparban vagy a tömegközlekedésben mindössze látszatintézkedéseket tesznek az ökológiai lábnyom mérséklésére.
