A következő években több mint 6300 milliárd forintnyi fejlesztést hozhat hazánkba a high-tech akkumulátorgyártás, így Magyarország a világ 4. legnagyobb akkumulátoripari hatalma lehet Kína, az Egyesült Államok és Németország után – jelentette ki Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter Európai Akkumulátorszövetség Brüsszelben megrendezett „European Battery Day” ülésén, ahol a nemzetgazdasági minisztérium közleménye szerint felek megtárgyalták az európai akkumulátor-ökoszisztémát és az elektromos mobilitási ágazatot érintő legújabb fejleményeket. Ennek keretében a részvevők értékelték a 2018. évi akkumulátor-cselekvési terv végrehajtását és számba vették a lehetséges jövőbeli intézkedéseket.
Nagy Márton felhívta a figyelmet arra, hogy az elektromos autózás térnyerésének felgyorsítása és a használt elektromos autók piacképességének növelése érdekében az akkumulátorok tekintetében három nagy kihívás azonosítható, amelyekre már rövidtávon megoldást kell találni.
- Egyrészt egységes és mindenki által elfogadott szabványokat szükséges kialakítani az akkumulátorok bevizsgálása területén annak érdekében, hogy pontosan meghatározható lehessen egy adott akkumulátor állapota és piaci értéke.
- Másrészt az elektromos autók élettartamának növelése érdekében segíteni kell az akkumulátorok egyes moduljainak vagy egészének cseréjét, ezzel is hozzájárulva a használt közlekedési eszközök piacképességéhez.
- Harmadrészt, szem előtt tartva a fenntarthatóságot, megoldást kell találni és támogatni szükséges az akkumulátorok újrahasznosítását vagy feldolgozását, illetve az erre irányuló fejlesztéseket és beruházásokat.
Mindezek mellett a nemzetgazdasági miniszter kifejtette, hogy míg számos ország – különösen az Egyesült Államok és Kína – jelentős beruházásokat hajt végre és támogatási intézkedéseket vezet be az innováció és a termelési képességeik megerősítése érdekében, Európa jelenleg a legfontosabb zöld technológiákat – az elektromos autók, az akkumulátorok, a napelemmodulok és az üzemanyagcellák – zömében importálja.A tárcavezető hangsúlyozta, hogy Magyarország időben lépett ezen a területen azáltal, hogy hazánk, a magyar gazdaság a nyugati és keleti tőke, illetve technológia találkozási pontja, ahol a hagyományosan kiemelkedő német autógyártás és a technológiai fejlettség tekintetében kimagasló kínai és koreai akkumulátorgyártás összekapcsolódik.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: MTI/Purger Tamás