Sok válságot láttam már testközelből is, de biztosan állíthatom, hogy a 2023-as év volt az eddigi legnehezebb évünk. A pandémiát követően ugyanis idén gyűrűztek be a háború és szankciók hatásai, ez mindenkit nehéz helyzet elé állított.
Így összegzett a gazdaságfejlesztési miniszter a Világgazdaságnak adott interjúban. Nagy Márton elmondta, hogy az év elején még magas volt az infláció, de a beruházások és a fogyasztás szintje is csökkent. Ezt láttuk viszont az ipari és kiskereskedelmi adatokban. Ennek ellenére meg tudták védeni a családokat és a munkahelyeket.
Sőt nemcsak megvédtük a munkahelyeket, hanem idén még tovább nőtt a foglalkoztatottság és történelmi mélypontra csökkent a nyilvántartott álláskeresők száma, sőt további biztató jelek is napvilágot láttak az év utolsó hónapjaiban. Bebizonyosodott tehát, hogy a magyar gazdaság válságálló, a kormány intézkedései pedig hatékonyak és eredményesek. Természetesen ez nem valósulhatott volna meg a vállalkozások, a gazdasági szereplők erőfeszítései nélkül, ezt a teljesítményt igyekeztünk elismerni a Magyar Vállalkozók Napjának létrehozásával is
– mondta Nagy Márton. Arra a kérdésre, hogy mit tart a saját legnagyobb eredményének, amit miniszterként sikerült elérnie, azt felelte, hogy nincs olyan, hogy saját eredmény.
A miniszterelnök vezetésével az egész kormány azon dolgozik minden egyes nap, hogy a magyar embereknek jobb legyen. Ezt a szemléletet igyekszem érvényesíteni a minisztériumban is.
Hogy mi lesz a következő hónapok legnagyobb kihívása? Nagy Márton úgy véli, hogy a gazdaságban szaporodnak a biztató és reményt keltő eredmények.
A harmadik negyedévtől kezdve újra nő a GDP, sőt az unióban az egyik legnagyobb negyedéves eredményt produkálta a magyar gazdaság. A kormány novemberre 7,9 százalékra szorította vissza az inflációt, ami decemberre 6 százalék körülire csökkenhetett, de már az ikerdeficit is a múlté. Az FDI folyamatosan érkezik és töretlen a bizalom a magyar gazdasággal szemben. Ez utóbbiról szólnak a sikeres államkötvény-kibocsátások és a hitelminősítői megerősítések is. De azt sem szabad elfelejteni, hogy szeptembertől újra nőnek hazánkban a reálbérek.
De semmi esetre sem lehet hátra dőlni. Ez a válság nem elmúlik, hanem le kell küzdeni miközben versenyképesebbé, hatékonyabbá, termelékenyebbé, digitalizáltabbá és zöldebbé kell válni. Úgy látja, hogy a gazdasági növekedés helyreállításához legelőször három, ráadásul egymással összefüggő területen szükséges előrelépni, amelyek a következők:
Első lépésként helyre kell állítani a lakossági fogyasztást. A reálbérek növekedése szükséges, de nem elégséges, ezért el kell érni, hogy erősödjön a bizalom a magyar lakosságban és oldani kell az óvatossági motívumot. Második lépésként helyre kell állítani a belgazdasági termelést és beruházásokat. A kormány célja, hogy a beruházásokat 25 százalék feletti szinten tartsa, ehhez pedig új hitelprogramot fog kidolgozni, ami jövő év elején el is indulhat. Harmadik lépésként tovább kell növelni a munkaerőpiaci aktivitást. El kell érni, hogy a 15–64 éves korosztályban az aktivitási ráta a jelenlegi 78 százalékról 85 százalékra növekedjen. Ennek érdekében a kormány új és célzott munkaerőpiaci programot fog elkészíteni.
Arra a kérdésre, hogy mit vár a jövő évtől, mivel lenne elégedett egy év múlva ilyenkor, így felelt: egy miniszter sohasem lehet elégedett, hiszen mindig van még mit tenni, mindig lehet még tovább fejlődni. Ugyanakkor nagyon bízik abban, hogy egy év múlva már dinamikusabb pályán, 4 százalék körül fog növekedni a gazdaság, tovább nő a magyar családok reálkeresete, az inflációt még alacsonyabb szintre szorítják vissza, így az unión belül újabb nagy felzárkózási lépést tesznek a gazdasági fejlettséget tekintve.
Hogy magyar állami tulajdonban lesz-e a ferihegyi reptér egy év múlva ilyenkor? Többek között ez is elolvasható a Világgazdaság oldalán a miniszterrel készült interjóban.
Címlapfotó: Illyés Tibor
