Nem lehet egyik pillanatról a másikra ezt a válságot megúszni – kezdte a beszédét Nagy Márton gazdaságfejlesztési miniszter az Oeconomus Gazdaságkutató Alapítvány „Válságok hullámain: hol tart most a világgazdaság, és mi várható 2023-ban Magyarországon” című konferenciáján. A tárcavezető a magyar gazdaság kilátásairól azt mondta, hogy nem úgy kerültünk bele a válságba, hogy egyensúlytalanság jellemezte volna, „nem volt túlköltekezés, nem volt túlfogyasztás, és nem voltak hatékonytalan beruházások”.
Magyarország cserearány-romlást szenvedett el az energiaárak felrobbanása miatt
– fogalmazott a miniszter, hozzátéve, hogy a növekedéssel párhuzamosan volt hatékonyság javulás is, szerinte nem lettünk kitettebbek energiafüggőség terén.
Nagy Márton rámutatott: idei évtől 10 milliárd euróval többet fizetünk az energiáért.
Ez egy tragédia -tette hozzá, ez az összeg a gazdaságtól esik ki, egy része a vállalkozásoktól esik ki, a másik része a közszolgáltatásokból. Ami ezt az értéket növeli, az a gáz a tárcavezető szerint. Jelezte, hogy eközben az üzemanyag import nem emelkedett, tehát a folyó fizetési mérleget nem rontotta jelentősen, „ez egy tévhit” a tárcavezető szerint. Megismételte, hogy nem növelte a kormány az energia kitettséget, míg 2017-ben 12 milliárd köbméter gázt fogyasztottunk, ez tavalyi 11 milliárd volt, ez idén 10 milliárd lesz. Szerinte amiben emelkedést lehet látni, az a villamos energia fogyasztás, de itt viszont az a pozitívum, hogy a termelési volumen is emelkedett, amit azzal magyarázott, hogy egyre több napenergiát kapcsolunk bele a rendszerbe.
Hangsúlyozta, hogy Magyarország energiakitettsége nem növekedett, ez egy árhatás a miniszter szerint, ugyanakkor ezt elszenvedjük, amit finanszírozni kell. Ezért nőtt meg a folyó fizetési mérleg hiánya. Ugyanakkor ha kiszedjük a cserearány-romlást a külkereskedelmi mérlegből, akkor többletet mutat. Szerinte ez nem azt mutatja, hogy egyensúlytalanság lenne a gazdaságban, „ez badarság”. Jövőre viszont 3,5 százalékra csökkenti a kormány a költségvetési deficitet- hangsúlyozta, hozzátéve, hogy eközben viszont ki kell fizetni a költségvetésnek az energiaárak növekedését, ez 2500 milliárd forint plusz-minusz. Szerinte ha nem lennének az árak növekedése, akkor többletes lenne a költségvetés.
Jelen pillanatban mind a folyó fizetés mérleg, mind a költségvetés, nemhogy egyensúlyban van, hanem többletet mutat. Erre a gazdaságra senki ne mondja, hogy egyensúlytalanságban van. Nem történt gazdaságpolitikai hiba – húzta alá a tárcavezető.
Az inflációról azt mondta, hogy decemberben mintegy 2 százalékkal növeli meg azt az üzemanyagársapka kivezetése. Valahol 25-26 százalékon tetőzhet, ami nyáron erősen csökkenhet, de év végén már egy számjegyű lesz, ugyanakkor elismerte, hogy a bázishatások játszanak szerepet ebben. A béremelkedésekre rátérve azt mondta, hogy korrekt hozzáállás született a szakszervezetek és a vállalkozók részéről, ugyanis hasonló inflációs ütemre van kilátás jövőben, ezért a miniszter nem gondolja, hogy az ár bér spirál esélyét megnövelné. Recessziós fenyegetettség van a tárcavezető szerint, jelezte, hogy ez sem Amerikában, sem Ázsiában nem jelentkezik.
Nem globális világválság van, hanem európai gazdaság válság van – tette egyértelművé Nagy Márton. Kiemelte, hogy egyre több európai ország kerülhet recesszióba, Németországban, Olaszországban és Svédországban is reális esély van, ugyanakkor Kelet-Közép-Európa ezt elkerülheti.
Idén nagyon jó esély van egy 5 százalékos növekedésre idehaza, jövőre pedig összejöhet az 1,5 százalék a tárcavezető szerint. A miniszter szerint „ez egy nem normális kamatszint”, ami Magyarországon van. Eközben a FED és az EKB is lassítja a tempót, előbbi esetében 5 százalékon tetőzhet, míg utóbbi esetében 3 százalékon. A paritás alól a paritás fölé ment az euró-dollár árfolyam, a miniszter szerint a piac úgy gondolja, hogy a FED végül nem lesz olyan radikális, mint az eddigi jelzések alapján tűnik. A forint árfolyamáról azt mondta, hogy hiába gyengült a dollár, a forint nem tudott jobban erősödni. Szerinte azt lehet látni, hogy a globális faktorok, mint a gáz ára, vagy a dollár gyengülése, mind a forint stabilitása irányába kell, hogy hasson, szerinte,ami késik nem múlik.
Az EU már a háborúk és a szankciók előtt is alacsony versenyképességgel rendelkezett – figyelmeztetett a tárcavezető, aki szerint elmaradt a digitalizációban az unió, erre jött rá az energiaválság. A miniszter úgy látja, komoly veszély fenyeget, hogy dezindusztrializáció kezdődhet az Európai Unióban, amivel az energiaintenzív iparágak teljesen eltűnhetnek. Rámutatott: Európában megszűnt a műtrágyagyártás, de a gyógyszeripar, a gumiipar, az acél- és vasipar is komoly bajban van szerinte.
Nem szabad ölbe tett kézzel ülni és nézni ahogy tönkre mennek ezek iparágak
– hangsúlyozta, hozzátéve, hogy ehelyett újraiparosításra lenne szükség, aktív beavatkozásra lenne szükség, szerinte újra kellene gondolni az ipart, hogy minek van létjogosultsága, de újra kell gondolni az energiaellátottságot is. Magyarországon rátérve azt mondta, hogy jövőre többszörösére emelkedő energiaköltségek már meghaladják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban,szerinte a hazai gazdaságot fel kell készíteni arra, hogy a beruházók első kérdése is az lesz, hogy van-e energia és mennyibe fog kerülni. Szerinte nemcsak a jövőbeli beruházóknál, hanem a meglévő FDI-nál is ezek fontos kérdések lesznek, ezért újra kell definiálni stratégiai iparágakat. Mivel a magyar ipar összekapcsolódik a német és az európai iparral, jó lenne tudni, hogy ott mi a terv, de erre nem lát a miniszter semmilyen válaszokat.
Nagyon fontos, hogy a recessziót elkerüljük – hangsúlyozta a miniszter, hozzátéve, hogy a vállalkozásoknak mintegy 2000 milliárd forintos programot állítottak eddig össze. Ugyanakkor már nehezebb kérdés a versenyképesség javítása, szerinte nem lehet attól eltérni, hogy Európa része vagyunk, ezért újra kell gondolni mindent. „Figyelni kell, hogy mit csinál Németország, a Kelet, illetve a befektetők és ehhez kell hozzá igazítani a stratégiánkat”- fogalmazott beszéde végén a miniszter
