A 2010-ben elindított keleti nyitás eredményeként mára Kína nyugati nyitásának egyik fő csatornája Magyarország lett Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter szerint
A tárcavezető a Magyar Nemzetben megjelent publicisztikájában felhívja a figyelmet arra, hogy az EY befektetési barométere szerint 2022–2023-ban 70 százalékos növekedést mutatott hazánk az új üzemek létesítésében – miközben Európa-szerte visszaesés tapasztalható –, és az FDI-projektek is 54 százalékkal nőttek, ami rekordnak számít a kontinensen.
A konnektivitás megőrzése alapvető fontosságú
Nagy Márton szerint ezért kijelenthető, hogy a konnektivitás megőrzésével és megerősítésével az értékláncok háborús átrendeződésének egyik fő nyertesévé váltunk, és Kínának is köszönhetően hazánk világszinten dobogós helyre léphet fel a jövő high-tech iparágát jelentő akkugyártásban.
A nemzetgazdasági miniszter arra is felhívja a figyelmet, hogy az elmúlt hónapokban sajnálatos módon lelassult az elektromosautó-piac egész Európában, így a többi országnak már nehezebb dolga lesz a beruházások bevonzásában.
Az elektromos autók eladásainak lassulását Nagy Márton két okra vezeti vissza, az e-autókkal szembeni negatív hangulatkeltésre a sajtóban és az európai kormányok elbizonytalanodására az elektromobilitás terén. Ez utóbbi főként a kínai cégek teljesítménye és európai megjelenése miatt lehet, amire olcsó menekülőútként merül fel a támadó-büntető protekcionizmus, azaz saját vízió és teljesítmény hiányában a versenytársak ellehetetlenítésére tett kísérlet.
A tárcavezető szerint azonban ez téves út, hiszen a jövő már beépült a hagyományos nyugati autóiparba is.
Ezt bizonyítja, hogy ma a Samsung SDI akkumulátorai már az Audi autóiban vannak, az SK Innovations termékei a Volkswageneket hajtják, a Mercedesek a CATL akkumulátoraival mennek, a BMW-k pedig az EVE Power által gyártott akkumulátoroknak köszönhetik teljesítményüket.
A cikk folytatódik, itt olvasható.
Címlapfotó: MTI
