Jelezte, az EU GDP-je a világgazdaság egyre kisebb hányadát teszi ki. Európa folyamatosan veszíti el versenyképességét, ami a rangsorokban is visszaköszön. Szerinte Európa azért maradt le, mert a digitális transzformációt nem végezte el, amit viszont Kína és Amerika megtett.
Rámutatott: egyre kevesebb európai cég szerepel a világ 100 legnagyobb vállalata között. Ez siralmas – tette hozzá.
Európa versenyképessége ramaty
– fogalmazott a miniszter. Ma Európában a legmagasabb a villamos energia ára. A gáz ára ma tízszer akkora mint a tengerentúlon. Ázsiához képest 30 százalékos a különbség. Megjegyezte, hogy nagyon érdekes, hogy az LNG ára nem változott, pedig a globális gazdaságban kiegyenlítődnek az árak. Az USA energiaköltsége eközben a tizede az európainak, a Ford szerinte most „röhög”, míg a Mercedes vagy az Audi szenved.
Az USA-ban az inflációt nem az energia hatja, szemben Európával. Példaként emelte ki, hogy Németországban is már két számjegyű az áremelkedés. Szerinte teljesen más Amerikában az inflációs helyzet, ott a túlhevültségből fakad. Hangsúlyozta, hogy hosszú távú beruházások kellenének, ugyanakkor ez idő alatt a cégek elveszítik a versenyképességüket és a piacaikat. Szerinte ezzel olyan helyzetet okozott Európa magának, hogy hosszú távú versenyképességét rombolja. Ami ahhoz vezethet, hogy megjelennek az EU-ban a kínai és amerikai cégek.
Nem ledöftük magunkat, hanem lassan el is vérzünk
– mondta Nagy Márton a szankciókról, aki szerint ilyen árakkal nem lehet egyszerűen versenyezni. Egyetlen mentsvár van, hogy az euró gyengül a dollárral szemben és ezzel javul némileg a versenyképesség.
Mindez pedig már rövid távon recesszióba küldi a gazdaságokat.
Megjegyezte, hogy az európai tőzsdék nagyobbat esnek, ugyanis a tőzsdék elkezdték árazni, hogy az európai cégek versenyképességüket elveszítik. Az európai cégek értéke drasztikusan összeesik – nyomatékosította a miniszter. Ez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy a piaci koordináció nélkül iparágak szűnhetnek meg. Ugyanakkor akinek több pénze van, az jobban megerősítheti a vállalatait.
Hol van itt a szolidaritás?
– tette fel a kérdést Nagy Márton. Ugyanakkor akinek olcsóbb energiája van, az versenyelőnyre tehet szert. Szerinte ebből a küzdelemből Franciaország elég jól tud kijönni. Harmadrészt rámutatott, hogy ahol kisebb az energiaintenzív iparágak súlya, az jobban kijöhet a válságból. Szerinte komplett iparágak fognak megszűnni, egyre inkább a mérethatékonyság fog előtérbe kerülni, mivel enélkül az európai uniós vállalatok kiszorulhatnak a globális piacokról.
Hangsúlyozta, egyetlen útja a versenyképességnek a mérethatékonyság erősítése. Szerinte ez oda fog vezetni, hogy egymást fogják lenyelni az európai cégek, a végén pedig Európában ki fog alakulni egy koncentráció. Nagy Márton szerint a németeknek se érdeke, hogy legyen egy központi koordináció, csak így tudnak ebből a német vállalatok profitálni.
Magyarország kapcsán elmondta, hogy becslések szerint 2023-ra a többszörösére emelkedő energiaköltségek már elméleti szinten meghaladhatják a munkaerőköltségeket a vállalati szektorban, ami azt jelenti, hogy a vállalatokat nem az fogja érdekelni, hogy van-e elég munkaerő, hanem, hogy mennyibe kerül az állam. Szerinte mindez azzal a veszéllyel fenyeget, hogy innentől kezdve Magyarország versenyelőnye pillanatok alatt eltűnhet.
