A kormánynak is megvan az álláspontja, hogyan lehet a magyar gazdaság versenyképességét javítani, nem akarunk okoskodni – mondta Nagy Márton nemzetgazdasági miniszter a kormány 2024-30-as versenyképességi stratégiája főbb prioritásainak ismertetésekor, amelyet egy hónappal ezelőtt fogadta el a kormány. A program megalkotásakor összesen 1243 vállalatot kérdeztek meg, amelyből 789 javaslat született, 75 kiemelt javaslat 6 kiemelt iparágban. A miniszter célzott a jegybank múlt héten megjelent versenyképességi jelentésére is, ami azt állapította meg, hogy romlott a magyar gazdaság versenyképessége. Úgy fogalmazott, hogy a kormány alulról építkezik és nem felülről, ahogy az a piac, vagy az MNB teszi.
A tárcavezető hozzátette, nem, fordulatra, hanem finomhangolásra van szükség a versenyképesség javítása érdekében, azt viszont elismerte, a 4 százalékos növekedés csak jövőre érhető le, idén 2-3 százalék közötti növekedéssel számol a kormány, ezzel tervezik át a 2024-es költségvetést is. A miniszter szerint a legnagyobb problémát idén az exportpiacaink gyengélkedése jelenti.
Elmondta, hogy a kormány továbbra sem tett le arról, hogy 2030-ra elérjük az uniós átlag 90 százalékát.
Ennek azonban vannak feltételei: ilyen a foglalkoztatási ráta emelése 85 százalékára emelése, illetve a beruházási ráta 30 százalékon tartása. Ennek köszönhetően a miniszter szerinta gazdaság szerkezete meg fog változni.
A termékexport a GDP-arányában eléri a100 százalékot. A beruházási ráta az unióban a legmagasabb, erről nem tesznek le, ugyanakkor a vállalatok beruházási rátája 17 százalékra, ezt szeretnék 20 százalékra növelni az évtized végéig. Hangsúlyozta, a konvergencia sikeres felgyorsítása érdekében a külföldi vállalatok mellett a magyar vállalatokra is legalább nagyobb szerep hárul. A versenyképesség célja, hogy az innovációs indexben, amiben az OECD szerint a 35. helyen vagyunk, bekerüljünk a top 20-ba.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Világgazdaság / Vémi Zoltán
