• A fogyasztásban megkezdődött a helyreállás és az óvatossági motívum is oldódik: ezt tükrözi, hogy a kiskereskedelmi forgalom 13 hónap után ismét növekedést ért el az idei első két hónapban, továbbá a turizmus teljesítménye is kiugró, amelyre a vendégéjszakák kétszámjegyű növekedése, valamint a vendéglátóhelyek forgalmának dinamikus élénkülése is utal.
  • A beruházások fokozatosan dinamikusabbá válnak: ezt jelzi, hogy kirobbanóan kezdte az idei évet az építőipar, az első két hónapban 9,5 százalékos növekedést érve el, ami negyedéves és éves alapon is érdemben hozzájárulhatott a GDP növekedéséhez.
  • A munkaerőtartalék aktivizálódik, egyre több korábban inaktív jelenik meg a munkaerőpiacon: a 15-64 éves korosztályon belül a gazdaságilag aktívak száma közel 60 ezer fővel bővült, ennek köszönhetően az aktivitási arány egy év alatt 77,5 százalékról 78,4 százalékra emelkedett.
  • A hitelezés élénkülésére utal, hogy a háztartásoknak és a vállalatoknak nyújtott új hitelek szerződéses összege is két számjegyű bővülést mutatott 2024 első két hónapjában.

Nagy Márton mindezeken túlmutatóan megállapította, hogy a magasabb növekedési fokozat eléréséhez ötödik tényezőként, a magyar export magas dinamikáját fenn kell tartani. Ezt azonban hátráltatja a háború és a külpiacok, elsősorban a német gazdaság gyengélkedése. Az export gyengélkedése ma a gazdaság újraindításának legnagyobb akadálya.

„Ha véget ért a háború, Magyarország újra Európa egyik leggyorsabban fejlődő gazdasága lesz. Ez a számokat tekintve azt jelenti, hogy Magyarországon a GDP 2024-ben 2,5 százalékkal, 2025-ben pedig 4,1 százalékkal fog növekedni” – olvasható a közleményben.