Májusban az uniós programokhoz kapcsolódóan csupán 47,8 milliárd forint érkezett a magyar költségvetésbe, az EU-s viták miatt ráadásul szinte csak agrárforrások, amivel együtt az öthavi bevétel 651 milliárd forintot tett ki – írta meg a Világgazdaság.
Molnár Dániel, a Makronóm Intézet makrogazdasági elemzője a lapnak elmondta: ez ugyan 82,5 százalékkal meghaladja a tavalyi teljesülést, azonban az éves előirányzatnak csupán a 29 százaléka. A szakember szerint az uniós források csúszása a költségvetés idei év eleji hiányának negyedét magyarázta.
A Világgazdaság cikke emlékeztetett arra, hogy az év ötödik hónapjában a központi költségvetés hiánya 53,6 milliárd forintot tett ki, ami az elmúlt hét év legkedvezőbb adata, hiszen a megelőző hat év májusi számai alapján átlagosan 170 milliárd forint deficit keletkezett. Az öthavi halmozott hiány ugyanakkor ezzel együtt is meghaladta a 2763 milliárd forintot, és elérte az éves előirányzat 81,3 százalékát.
A bevételek első ránézésre továbbra is kedvezően alakulnak, az idei év első öt hónapjában 17,9 százalékkal nőttek, ehhez azonban a különadók érdemben hozzájárultak.
A pénzügyi szervezetek befizetései és a bányajáradék duplájára emelkedtek, míg a kiskereskedelmi adó a megelőző évi szintjének közel háromszorosára, az energiaágazat befizetései pedig közel négyszeresükre nőttek. Ehhez tevődik hozzá a fogyasztáshoz kapcsolt adók között elszámolt, és több mint duplájára emelkedő távközlési és biztosítási adó, valamint új tételként a gyógyszergyártói adó és a légitársaságok hozzájárulása.
A nyolc soron öt hónap alatt 645,4 milliárd forint bevétele keletkezett a költségvetésnek, 425,4 milliárd forinttal több, mint tavaly.
A kiadások a bevételeknél lassabb ütemben, 14,8 százalékkal nőttek. Májusban a rezsivédelem fenntartása 46,1 milliárd forintos költséget emésztett fel, így az öthavi kifizetés 894,6 milliárd forintra emelkedett, de 41,7 százalékkal, 272 milliárd forint fölé nőtt az országos és elővárosi közlekedési közszolgáltatások költségtérítése is. Érdemben, 42,6 százalékkal növekedtek a lakástámogatások is, amelyet az otthonfelújítási program kivezetésének áthúzódó hatása hajtott.
– Ehhez képest a családtámogatások és a szociálpolitikai alap kiadásainak 6,1 százalékos bővülése nem tekinthető jelentősnek. Csökkentek ellenben 11,6 százalékkal a költségvetési szervek és a fejezeti kezelésű előirányzatok kiadásai, illetve az uniós programok kiadásai is, 21,6 százalékkal. Az utóbbi tétel esetében az öthavi teljesülés az éves előirányzat csupán 35,1 százalékát tette ki, ami mutatja a kormányzati kiadásvisszafogást – mondta a Makronóm elemzője.
A szakember szerint látható, hogy a költségvetés bevételi oldala továbbra is kedvezően alakul, ugyanakkor ebben már elsősorban a különadók és a munkaerőpiac stabilitása, a magas foglalkoztatási szint fennmaradása és a bérek emelkedése játszik szerepet, míg a fogyasztáshoz kapcsolt adók esetében az áremelkedési ütem már nem tudja ellensúlyozni a fogyasztás visszaesését.
Kiadási oldalon ezzel szemben a kormányzati költések visszafogása nem tudja ellensúlyozni az uniós források csúszását, a rezsivédelmi, kamat-, valamint nyugdíjkiadások megugrását, illetve az állami részesedésszerzéseket. – A magas kamatkörnyezetben a hiány finanszírozása önmagában jelentős teher, amely még inkább beszűkíti a költségvetési mozgásteret. A jegybanki kamatcsökkentések hatása a kamatkiadásokban csak lassan jelenik meg, valamint továbbra is jelentős a bizonytalanság az energiapiacon, amely év végén ismét számottevő állami beavatkozást igényelhet – hívta fel a figyelmet Molnár Dániel, aki úgy véli, ebben a helyzetben kiemelten fontos, hogy a gazdasági növekedés ismét beinduljon, és emelkedjenek az adóbevételek, illetőleg minél előbb megérkezzenek az uniós források. Amelyek egyébként csurrannak-cseppennek, de Brüsszel látványosan csak olyan magyar projekteket támogat, amelyeknek van ukrán vonatkozásuk.
Borítókép: Illusztráció (Fotó: Shutterstock)
