Nagy beruházásokra számíthatunk jövőre is

Hírek MTI
A következő évek növekedésének egyik fő támasza az unió egyik legmagasabb beruházási rátája lehet.

Az elemzők, a Nemzetközi Valutaalap (IMF), az Európai Bizottság és a hitelminősítő intézetek az elmúlt három évben szisztematikusan alábecsülték a magyar növekedést – mondta a Világgazdaságnak Gion Gábor, a Pénzügyminisztérium (PM) államtitkára.

Mint fogalmazott, az előrejelzésekben rendre azt vetítették előre, hogy bár az aktuális évben látványos növekedés lesz, de azt követően már lassulás jön. „A tények azt mutatják, hogy ezek nem valósultak meg, 2017 óta 4 százalék felett bővül a bruttó hazai termék, és idén is jócskán 4 százalék fölötti emelkedésre számítunk” – emelte ki. Ugyanakkor jelezte, hogy a lassuló európai gazdasági környezetben újabb gazdaságvédelmi akciótervre lehet szükség, amely képes megvédeni a magyar eredményeket.

Gion Gábor arról is beszélt, hogy a magyar gazdaság évek óta fenntartható növekedési pályán van. A növekedés mértéke 2018-ban elérte az 5,1 százalékot, 2019 első három negyedévében szintén 5,1 százalék volt, míg a harmadikban 5 százalék.

Ezzel az értékkel Magyarország az európai uniós rangsor első helyén van – szögezte le.

Kijelentette, hogy az elemzők rendre felfelé módosítják a Magyarországgal kapcsolatban korábban közzétett, a jövőre vonatkozóan túlságosan is szkeptikus prognózisaikat. Rámutatott, hogy a magyar gazdaság középtávú növekedési lehetőségeit az Európai Bizottság is sokáig alulbecsülte, a legutóbbi, ősszel megjelent elemzésben viszont már 4,3 százalékra tette, ez pedig a tagállamok közül a negyedik legmagasabb érték.

„Hasonló következtetésre jutott a Nemzetközi Valutaalap is” – jegyezte meg. Az IMF a december 5-én közzétett országjelentésében azt közölte, hogy a bizonytalan globális gazdasági környezetben Magyarország az egyik legmagasabb növekedési ütemet produkálta Európában: a tavalyi 5,1 százalék után 2019 első felében is hasonló ütemű volt a bővülés. Az államtitkár kiemelte, hogy míg 2018 októberében 3,6 százalékos növekedést prognosztizált az IMF, a múlt hét végén megjelent jelentésben idén összességében 4,9 százalékra teszik a szervezet szakértői a hazai bővülés mértékét.

A világgazdasági recesszió esetleges magyar kihatásaira vonatkozó kérdésre a PM államtitkára nyomatékosította, hogy recesszióról még nem lehet beszélni, de a gazdasági növekedés lassulásáról már igen.

Az Európai Unió – amely a legnagyobb exportpiacunk és a legfontosabb gazdasági partnerünk – gazdasága összességében már jó egy éve alig növekszik. Ahogy azonban a 2010-es kihívások szinte mindegyikére eredményes választ tudtunk adni, így lehet ez a 2020-as években is

– hangsúlyozta. Gion Gábor szerint a mostani mutatók alapján eredményesnek bizonyul az első Gazdaságvédelmi akcióterv, amelynek 13+1 intézkedésével mérsékelhetők a magyar gazdaságot érő negatív, kívülről érkező hatások. Annak érdekében, hogy ez a folyamat a jövőben is fennmaradjon, a következő év elején újabb gazdaságvédelmi intézkedéseket tervez a kormány, ezek kidolgozása már folyamatban van.

Az államtitkár arra is felhívta a figyelmet, hogy a következő évek növekedésének egyik fő támasza az unió egyik legmagasabb, 27 százalékot is meghaladó beruházási rátája lehet. Ráadásul ezeknek a beruházásoknak több mint 60 százalékát vállalatok valósítják meg, amelyek ezzel saját termelőkapacitásaikat bővítik, modernizálják, automatizálják. Korábbi nemzetközi tapasztalatok szerint azok az országok, amelyek ilyen magas beruházási aktivitást mutattak fel, tartósan magas növekedési pályát voltak képesek befutni. Gion Gábor összegzésként elmondta, hogy a magyar gazdasági növekedési kilátások igen kedvezők. A kormány azon dolgozik, hogy tovább erősítse mindazokat a fundamentumokat, amelyek hozzájárulnak ahhoz, hogy a növekedési lendület előretekintve is fennmaradjon. „A PM 2023-ig tartó előrejelzési horizontján 4 százalék körül nőhet a magyar gazdaság” – jelentette ki.

.

Borítókép PuzzlePix Shutterstock