Nagy átalakulás előtt állnak a plázák

Hírek Gyöngyösi Balázs
A kijárási korlátozások alatt a bérbeadók zöme elengedte a bérleti díj felét, az újraindulás óta viszont eltérő, ki milyen kedvezményt tudott kiharcolni. Vidéken hamarabb visszatértek a vásárlók, mint a fővárosban, miközben itt is, ott is a kis alapterületű, kevés üzletet bérlő kereskedőknek a legnehezebb talpra állniuk.

A járványügyi korlátozások feloldásával lassan tér vissza az élet a bevásárlóközpontokba, ami Budapest mellett ugyanúgy igaz Debrecenre, Miskolcra, mint Szegedre, Kecskemétre vagy éppen Székesfehérvárra, Győrre és Pécsre. Országszerte 38 fővárosi és 85 vidéki plázát tartanak számon, a tagvállalatain keresztül több mint kétmillió négyzetméteren működő 61 bevásárlóközpontot és 145 hipermarketet képviselő Magyar Bevásárlóközpontok Szövetsége (MBSZ) szerint a látogatószám 80 százaléka állt vissza július közepéig, de van olyan központ, ahol már a 100 százalékot is elérték. „A nagy vesztesek között vannak a mozik, amelyek körülbelül három hónapos bezárásra kényszerültek, és még most is csak csökkentett létszámú nézőt tudnak fogadni. Az úgynevezett alapellátást biztosító boltok, mint például az élelmiszer üzletek, drogériák, patikák, állateledel boltok viszont kisebb veszteséggel vagy veszteség nélkül vészelték át a járvány miatti korlátozásokat” – mondta a Figyelőnek Balatoni Judit, az MBSZ főtitkára.

Eközben a Magyar Nemzeti Kereskedelmi Szövetség (MNKSZ) tagjai a korlátozások teljes egészét tekintve 60-70 százalékos forgalmi visszaesést regisztráltak – közölte a Figyelővel Neubauer Katalin, az MNKSZ főtitkára. „Az enyhítés óta lassan, Budapesten és vidéken eltérő ütemben tér vissza a bevétel a bevásárlóközpontokban üzemelő kiskereskedelmi egységekbe. Júliusban a vidéki üzletek közül már többen tudták hozni a tavalyi forgalmat, de a bázis eléréséhez sokkal több és több csatornán hirdetett akció, 30-60 százalékos árengedmények kellettek. Budapesten viszont továbbra sem éri el az értékesítés szintje a tavalyit, 10-20 százalékos az elmaradás” – fejtette ki a szakember. Azt tapasztalják, hogy a fővárosi lakosság még mindig óvatosan keresi fel, illetve kerüli a nagy bevásárlóközpontokat. Hangsúlyozta, hogy a bázisforgalom elérése a ruházat- és cipőkereskedelem területén leginkább a szezonális készletek időben történő kiárusítása miatt lenne szükséges, mert a következő, őszi és téli szezon árukészletének megfinanszírozása, raktárhelyének biztosítása csak akkor lehetséges, ha a meglévő készleteket sikerül értékesíteni.

Abban Balatoni Judit és Neubauer Katalin is egyetértett, hogy a járványügyi helyzet miatt az úgynevezett strip mall-ok, retail parkok látogatottsága gyorsabb ütemben tért vissza a járvány előtti mértékhez, jellemzően a nyitott tér és autós megközelítés miatt. Sokan az outlet centereket részesítik előnyben, mert azokat érzik kellően biztonságosnak, miközben több központi lokációban lévő bevásárlóközpont viszont nagyon megérzi a turisták hiányát. Az utóbbi időszakban drasztikusan lecsökkent forgalom miatt sok helyen újratárgyalták a bérleti díjakat. A plázaszövetség erről annyit közölt, hogy a visszajelzések alapján a tagjaik sok esetben csomagban állapodtak meg bérlőikkel, de születtek egyedi egyezségek is profiltól, forgalomtól, üzletnagyságtól függően. Az MNKSZ főtitkára pedig azt emelte ki, hogy a kijárási korlátozás idejére egy-egy üzemeltető kivételével az 50 százalékos bérleti díj kedvezmény volt a jellemző. A korlátozás utáni, de még lábadozó időszakra viszont nagyon eltérő kedvezményeket kaptak a kereskedők.

A bevásárlóközpontokban jellemző havi bérleti díjak összegét tekintve Neubauer Katalin elmondta, hogy nem élelmiszer áruházak esetében Budapesten 40-100, vidéken pedig 25-40 euró/négyzetméter jellemző, amire még az üzemeltetési és marketingköltség is rárakódik. Így például egy 100-200 négyzetméteres üzlet bérleti díja 800 ezer és 5-8 millió forint között mozog. Az MNKSZ főtitkára szerint vannak és lesznek is kereskedők, amelyeknek a Covid miatt le kell húzni a rolót. De várhatóan a fokozatos bezárás lesz jellemzőbb, ahogy azt a bérleti szerződések lehetővé teszik. Ugyanakkor Balatoni Judit szerint nagy átlagban 5-10 üzlet zárt be egy-egy plázában, de itt sem állapítható meg minden esetben egyértelműen a járvány hatása. Lejáró bérleti szerződések, járvány előtt már kialakult gazdasági problémák is az indokok között vannak.

Azt hasonlóképp látja az MBSZ és az MNKSZ főtitkára, hogy egy második hullám és az ezzel járó, akár több hónapig tartó korlátozott működés nagy veszélyt jelentene az iparágra. Az online térben ma már mindenkinek működni kell, aki kereskedelemmel akar foglalkozni, de a hagyományos boltok szerepe továbbra is meghatározó lesz a vásárlói bizalom miatt. A plázák képe is átalakulhat a közeljövőben, várhatóan kevesebb számú és nagyobb alapterületű üzlet lesz, a kisebb, különlegesebb, egyedibb áruféleségek kínálata szűkülni fog, gyorsul a globalizáció.

További részletek a Figyelő aktuális számában (2020/30.)
(Borítókép: Hoszteszek egy budapesti bevásárlóközpont tetőparkolójában kialakított autósmoziban – fotó: MTI / Koszticsák Szilárd)