Ha egy munkaadónál megüresedik egy pozíció, bizonyos költségek mindenképp jelentkezni fognak, ilyenek lehetnek például a meglévő kollégáknál jelentkező túlórák és a többletterhelés, az új munkaerő toborzásával töltött munkaórák, az ehhez kapcsolódó kiadások. Ha elhúzódik az új dolgozó felvétele, a cégnél alkalmazott munkavállalók túlterheltté válhatnak, ami akár újabb felmondásokhoz is vezethet.
Fokozatosság helyett széles-körű toborzás
A munkaerőt kereső cégek sokszor nem mérik fel, hogy a távozó munkatárs kiesése mekkora plusz terhet ró a meglévő kollégákra, okozhat-e túlterheltséget, többlet kiadásokat és mindennek milyen következményei lehetnek a vállalkozás szervezetére. „Ameddig betöltetlen marad egy pozíció, az túlórákat jelenthet a kollégák számára, ami láncreakciót indíthat el: fluktuációt, végső soron pedig akár bevételkiesést is okozhat. Számos munkáltató követi el a toborzás során azt a hibát, hogy csak egy csatornán keresztül toboroz, emiatt elhúzódik a munkaerő-felvétel folyamata” – mondta Szigeti Nikoletta, a Profession Services üzletágvezetője. A cégek inkább gyakran átstrukturálják a munkafolyamataikat, mert nem találnak olyan szabad jelöltet az aktív álláskeresők között, aki megfelel az elvárásaiknak. Ha egy pozícióban komplex vagy speciális kvalitásokat várnak el egy jelölttől, különösen ajánlott minél több csatornán keresztül toborozni és legfőképp a passzív munkakeresőkre is célozni, ebben pedig hasznos lehet egy fejvadász cég bevonása.
A megtartás nehézségei
Számos területen elvárássá vált a home office biztosítása. A hibrid munkavégzés ugyan nagyobb szabadságot jelenthet a munkavállaló számára, az új kollégák integrációját viszont megnehezíti. Problémássá válik a cégen belüli információáramlás, ezáltal a munkaadónak is kevesebb eszköze marad arra, hogy a saját vállalati értékeit megismertesse az új munkavállalóval. A járványhelyzethez kapcsolódó korlátozások feloldása óta a munkavállalók részéről is megnőtt a hajlandóság arra, hogy munkahelyet váltsanak, ennek a tendenciának pedig az emelkedő infláció sem áll az útjába. Jelenleg különösen intenzív verseny folyik a megfelelő munkaerő megszerzéséért és megtartásáért – ezt igazolja a Profession Services fejvadász szolgáltatásnál futó projektek rekordszáma is.
Generációk közti különbségek
A megtartást elősegítő motivációs tényezők egyéni szinten, a személyiségjegyek függvényében is változhatnak, de generációs összevetésben is. A Z generáció (az 1980-1994 között születettek) igényei markánsabban eltérnek a többi korcsoportétól, máshogyan kapcsolódnak egy munkahelyhez és más szerepet is tölt be a cég az életükben. A munkahely és magánélet sokkal inkább különválik esetükben, mégis fontos számukra, hogy a munkahelyi közösség a társas igényeiket is kielégítse akár programok, informális találkozók formájában. Emellett az infláció hatása a munkakeresők attitűdjeiben is okozott változásokat. A bérezés korábban is vezető motivációs tényező volt, ez napjainkban még inkább felértékelődött, gyakoribbá vált, mostanában jellemzően inflációkövető fizetést igényelnek a munkát keresők.