Biró Marcell kifejtette, álláspontja szerint a jogalkotó okkal szervezte össze ezeket az ágazatokat. Mindenképpen előny ugyanis, ha egy szervezetben összpontosul a felügyeleti-hatósági feladatkör, valamint a jogalkotás, hiszen így a jogszabályok betartatásával összefüggő tapasztalatszerzés után szükség esetén rögtön lehetőség nyílik a szabályozási környezet módosítására.
Elmondta, az általuk felügyelt ágazatok
több mint 50 ezer embernek adnak munkát, körülbelül 100-150 ezer ember megélhetését biztosítják, és 650 milliárd forintnyi adót fizetnek be az államkasszába.
A szerencsejáték-szervezőkről szólva a hatóság elnöke kiemelte: amire feltétlenül fókuszálniuk kell, az az online szerencsejáték-szervezés. Indoklásul kifejtette: Magyarországon az internetes sportfogadást a kizárólagos állami tulajdonban lévő Szerencsejáték Zrt. bonyolítja le. Mindeközben a társaság forgalmának kétszeresét külföldi szolgáltatók által, külföldről üzemeltetett illegális, szabályozatlan oldalak bonyolítják. Egyes becslések szerint az illegális online szerencsejátékok mértéke éves szinten eléri a 250 milliárd forintot. Ez szerinte két okból rossz. Egyfelől az európai mércével nézve is kimondottan szigorú magyar játékosvédelmi szabályokat ezeknél nem tudják érvényesíteni. Másfelől jelentős annak az adóbevételnek az összege, amelytől így a költségvetés elesik. Ezért érdemben és hatékonyan akarnak fellépni ezekkel a külföldi játékszervezőkkel szemben. „Nem felszámolni akarjuk az online formát, hanem gatyába rázni, szabályozott keretek közé szorítani” – mondta.
Arra a felvetésre, miszerint a játéktermekkel szemben gyakori vád a sajtóban, hogy a költségvetésbe befizetett adójuk mértéke a hozzájuk befolyt pénzekhez képest túl alacsony, úgy reagált: 2010 óta a kaszinóktól befolyt koncessziós bevételek – a szerződések alapján – megnégyszereződtek.
„A magyarországi koncessziós díjak a legmagasabbak Európában. Ezért ha a tényeket nézzük, nem hiszem, hogy az említett vád helytálló lenne”
– jelentette ki.
Biró Marcell a végrehajtókról is nyilatkozott, úgy fogalmazva: a végrehajtókat illetően „nagyon mélyről” indultak az átalakítás megkezdésekor, a korábban kialakult gyakorlatok ugyanis „finoman szólva sem voltak megfelelőek”. Véleménye szerint a jogalkotó minőségi változást tudott elérni már azzal is, hogy jogi egyetem elvégzéséhez kötötte e munkakör betöltését, ez ugyanis egy „tisztulást” indított el a szakmában. De bőven vannak még teendők – mutatott rá. A hatóság három szempontot kíván érvényesíteni a végrehajtói munkával kapcsolatban: legyen jogszerű, szakszerű és empatikus. „Sajnos vannak olyan élethelyzetek, amikor valaki eladósodik, és a legrosszabb esetben végrehajtási eljárás indul ellene. Ekkor az ember nagyon kiszolgáltatott helyzetben találja magát, ezért nagyon fontos, hogy a legnagyobb odafigyeléssel kezeltessék az ügye, mind emberiességi, mind szakmai szempontokat figyelembe véve.
Ezt ki kell és ki is fogjuk kényszeríteni”
– mondta.
Az elnöktől azt is megkérdeztük, mit szól azokhoz a bírálatokhoz, amelyek szerint az SZTFH létrehozásával a kormányoldal gyakorlatilag „kiszervezte az államot” egy szuperhatóságba, hogy gyengítse egy jövőbeli, esetlegesen nem fideszes vezetés mozgásterét. Ezt úgy kommentálta:
a hatóság felállítása egy nemzetközi szinten is bevett megoldás, ráadásul nem kiszervezésről, hanem a parlament felől nézve sokkal inkább „beszervezésről” van szó.
„Hiszen az Országgyűlés, mint a legfőbb népképviseleti szerv felügyelete alá kerülnek ezek a hatósági feladatok. Ezzel nemhogy nem csökken a parlament kontrollja, hanem éppen ellenkezőleg, nő” – fogalmazott.
A teljes interjú a Figyelő hetilap legújabb számában került publikálásra.
(Borítókép: 2021.12.01. Bíró Marcell, a Szabályozott Tevékenységek Felügyeleti Hatóságának elnöke. (Móricz-Sabján Simon)
