Szeptember végén felébredt Csipkerózsika-álmából a Mol. A magyar olajtársaság részvényei régen látott ralival egy hónap alatt 17 százalékkal drágultak. Ugyan a vállalat már az első fél évben is dinamikusan javuló eredményt jelentett, az energiapiaci helyzet pedig egyre kedvezőbb a számára, de a parketten sokáig csak a többi blue chip mögött kullogott, jócskán alulteljesítve a rekordot rekordra halmozó BUX indexet. A tulajdonosoknak és az eddig a partvonalon ülő befektetőknek most inkább az okozhat fejtörést, hogy a hirtelen jött rali után maradt-e még tartalék a másfél éves csúcsra erősödő papírban, vagy a jelenlegi szinteken már túlárazottnak számít a Mol-részvény.
„Fundamentálisan még mindig nagyon olcsó a hazai olajtársaság 6 körüli 2021-es előretekintő P/E (árfolyam/nyereség) rátával”
– mondta a Figyelőnek Bosnyák Zsolt, az Equilor Befektetési Zrt. szenior elemzője. Utóbbi azt jelenti, hogy a befektetők jelenleg az ez évre várt egy részvényre jutó profit hatszorosát hajlandók kifizetni a papírért. A régiós versenytársak közül az osztrák OMV és a lengyel PKN Orlen is ennél nagyobb, 7,32-os, illetve 8,4-es P/E szorzóval forog, s miközben e két vállalat 60-70 százalékos hozamot biztosított az idén az invesztoroknak, addig a magyar cég csupán 29 százalékosat.
Bosnyák Zsolt szerint a tavaszi alapítványi részvénytranszfer miatt némi diszkont jogosan terheli a Molt, ám a koronavírus-járványból való világgazdasági kilábalással párhuzamosan magasan maradhatnak az olajárak, a finomítói marzsok visszatérhetnek a válság előtti szintekre, a korábban rekordnagyságúra növekedett petrolkémiai árrések viszont normalizálódhatnak a szállítási problémák rendeződése nyomán.
A tavalyihoz képest rengeteget javult külső környezetnek köszönhetően eddig remek eredményeket szállított a társaság.
Bosnyák szerint technikailag jelentős ellenállás tornyosul a Mol árfolyama előtt 2800 forintos szintnél, amelyet 2020 eleje óta nem sikerült újra elérni. Ezért jó eséllyel egy ideig megakadhat az emelkedés, azonban a szint áttörése esetén könnyen bevehető lehet a lélektani 3000 forintos árfolyam.
Blahó Levente, a Raiffeisen Bank részvényelemzője szintén úgy látja, minden esély megvan rá, hogy a Mol ismét meghódítsa a 3000 forintos szintet. Igaz, a 2017 és 2019 között bejárt, 2600–3350 forintos tartomány akár huzamosabb ideig fogva tarthatja a kurzust. Ezzel együtt a fundamentális környezet és a technikai háttér is adott szerinte arra, hogy az olajcég visszakapaszkodjon a 2019 óta nem látott magaslatokra. Az osztrák pénzintézet szakértője abban is egyetért a kollégájával, hogy a jelenlegi P/E és EV/EBITDA mutató alapján egyáltalán nem tűnik drágának a papír.
A magyar olajvállalat fundamentális helyzete kiváló. A cég tisztított, újrabeszerzési árakkal számított EBITDA-ja az idén elérheti a 3,28 milliárd dollárt, túlszárnyalva a menedzsment 3 milliárdos célkitűzését – értékelt Pletser Tamás, az Erste Befektetési Zrt. olaj- és gázipari elemzője.
A szakértő ezzel együtt
aggályosnak tartja a Mol azon korábbi lépését, hogy 5,24 százaléknyi saját részvényt ruházott át a Mol – Új Európa Alapítvány számára.
Nem látszik ugyanis, hogy a részvényeseknek miért előnyös egy 90-100 milliárd forintos részvénypakett átadása, amiért cserébe évi 2-3 milliárdos szociális jellegű kiadást spórolhat meg a cég. Stratégiailag az sem tűnik megalapozottnak, hogy a vállalat miért akar olyan, profilba nem illeszkedő állami tendereken indulni, mint a Budapest Airport megvásárlása, a hulladékgazdálkodási kiírás vagy az autópályadíjak beszedése.
„Tartunk tőle, hogy ezek az ügyletek inkább az állami tulajdonos érdekét szolgálják, nem a kisebbségi befektetőkét”
– hangsúlyozta Pletser Tamás, aki szerint a Mol átlátható és nagyobb összegről szóló osztalékpolitikával tudná elnyerni a befektetők bizalmát.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock)
