Az Egészségügyi Világszervezet a WHO adatai szerint a rossz munkakörülmények Európában évente összesen 300 000 munkahelyi halálesetet és az európai régió bruttó hazai termékének 4%-át kitevő gazdasági veszteséget okoznak. Mindeközben számos európai országban a dolgozó népesség kevesebb mint 10%-a fér hozzá a foglalkozás-egészségügyi szolgáltatásokhoz.
Ezen a helyzeten akar javítani az Európai Unió (EU) 2021–2027-es munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi stratégiai kerete, kimondva, hogy a munkahelyi biztonságra és egészségvédelemre vonatkozó uniós jogszabályok alapvető fontossággal bírnak az EU közel 170 millió munkavállalója egészségének és biztonságának védelme szempontjából. Már csak azért is, mert az emberek munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi kockázatokkal szembeni védelme kulcsfontosságú eleme annak, hogy minden munkavállaló számára fenntartható és tisztességes munkakörülményeket lehessen teremteni. E védelem megteremtése Unió-szerte és ágazati szinten is lehetővé tette a munkahelyi egészségügyi kockázatok csökkentését és a munkahelyi biztonsági és egészségvédelmi szabványok javítását.
Az Európai Unió legutóbbi, 2021-es Egészségügyi országprofilja szerint Magyarországon a várható élettartam ugyan 2010 és 2019 között ugyan közel két évvel nőtt, de 2020-ban a Covid19-világjárvány következtében ideiglenesen közel 10 hónappal csökkent. Ami nagyjából ugyanolyan csökkenést jelent, mint az EU egészében. 2019-ben a felnőttek kevesebb mint 60%-a számolt be arról, hogy jó az egészségi állapota, ami elmarad az uniós átlagtól, amely megközelítőleg 70%. Magyarországon 2020-ban az emberek átlagosan közel öt évvel éltek kevesebbet, mint az uniós átlag. A magyarországi halálozások mintegy 50%-áért az életmóddal összefüggő kockázati tényezők felelősek: más uniós országokhoz képest Magyarországon viszonylag magas a túlzott alkoholfogyasztás mind a serdülők, mind a felnőttek körében.
Az elhízott felnőttek aránya szintén meghaladja az uniós átlagot.
Ennek kapcsán Demjén László, a Demjén Medical tulajdonosa több évtizedes, orvosként szerzett tapasztalata alapján úgy látja, hogy Magyarországon még mindig alacsony szinten áll a betegségmegelőzés kultúrája. A közömbösség mellett az emberek egy része már csak azért sem akar szűrővizsgálatra menni, mert fel attól, hogy az utazás és a várakozás miatt kieső munkaidő okán veszélybe kerülhet az állása.
„Pedig ez tévhit, hiszen mára a szakemberhiány közepette a munkaadók többsége is felismerte, hogy az egészségmegelőzés, a betegségek időben történő felismerése közös érdek. A táppénz fizetése és a betegség miatt kisesett munkaerő pótlása és sokkal nagyobb terhet jelent, mint a szűrés miatt kiesett idő”- magyarázza Demjén László. Akinek újpesti magánrendelője a foglalkozásegészségügy területén most tovább erősíti aktivitását azzal, hogy felszereltsége révén az ország bármelyik pontján, helyben vállalja a munkahelyi egészségszűrést és a menedzserszűrést.
A szakember tapasztalatai szerint erre a mobilitásra azért is nő az igény, mert
a korábbi rendszer, amikor a nagyobb cégeknél önálló üzemorvos tevékenykedett, mára már a múlté.
És miközben a cégek kiszervezik az alaptevékenységhez nem tartozó orvosi ellátást, arra törekednek, hogy azt helyben biztosítsák munkavállalóiknak. Demjén László hozzátette, vizsgálataik eredménye legtöbbször a magyar átlaghoz hasonló egészségügyi kockázatokat – rövidlátás, cukorbetegség, magasvérnyomás – tár fel, amelynek megelőzése, vagy karbantartása teljes mértékben megőrzi a páciens munkaképességét.
Borítókép: Figyelő
