Az MNB tavaly szeptember 27-én emelte meg utoljára az alapkamatot, 125 bázisponttal 13,0 százalékra, és az ülést követően bejelentette az alapkamatemelési-ciklus leállítását. A monetáris szigorítás ugyanakkor októberben más eszközökkel folytatódott. Az MNB rendkívüli bejelentéssel megemelte a rendszeresen megtartott, egynapos jegybanki betéti tenderek kamatát 18 százalékra, majd májustól minden kamatdöntő ülésen 100 bázisponttal csökkentette. Virág Barnabás, a Magyar Nemzeti Bank alelnöke a monetáris tanács ülése után megtartott online háttérbeszélgetésen a monetáris politika aktuális kérdéseiről beszélt. Bár az alapkamathoz ezúttal sem nyúlt a testület, az egynapos betéti eszköz kamata várhatóan utoljára csökkenhetett, és ezzel összezárhatott a két kamatszint. A 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá, az MNB Monetáris Tanácsa az effektív ráta száz bázispontos csökkenésével lezárta a rendkívüli kamatkörnyezet normalizációját – kezdte a háttérbeszélgetést Virág Barnabás.
A kormány és a jegybank vállvetve küzdött az infláció letörése érdekében
Virág Barnabás szerint a kormány és a jegybank egy platformon van, mindenki érzi, hogy az első számú közellenség az infláció – válaszolta arra a kérdésre, hogyan értékeli Orbán Viktor miniszterelnök azon mondatát, hogy a kormány átveszi az infláció letörésének szerepét. Virág Barnabás úgy vélte: minden inflációt csökkentő lépés segíti a gazdaság helyreállását. Az év eleje óta bekövetkező dezinflációban két tényező játszott szerepet, egyrészt a verseny erősödött, a másik szereplő pedig a pénzpiacok stabilizálása volt. A monetáris tanács arról is döntött, hogy a kamatfolyosó szimmetrikussá vált. Az infláció egyértelműen csökkenő pályára állt, de továbbra is elfogadhatatlanul magas – fogalmazott az alelnök. Hozzátette, hogy a tanács nem robotpilóta üzemmódban működik, hanem lépésről lépésre, a bejövő adatok és a kockázati tényezők alapján hozza meg a döntéseit, a kulcs a világos kommunikáció. Jelezte: mostantól a 13 százalékos alapkamat válik az effektív jegybanki kamattá. Az MNB alelnöke kiemelte: idén az éves átlagos infláció 17,6–18,1, míg jövőre 4-6 százalék lehet. Szeptembertől pozitív lehet a reálkamat, ezt követően tovább emelkedhet, ahogy csökken az infláció. Virág Barnabás úgy vélte, hogy a növekedés és a gazdaság helyreállításában a legfontosabb tényező az infláció csökkentése, ez a feltétele a reálbérek emelkedésének is. Hangsúlyozta, hogy érdemes megnézni a 2022-es tapasztalatokat, úgy futottak neki, hogy az év eleji várakozások 14 százalék körül alakultak, ami párosult egy hasonló béremelkedési dinamikával. Ehhez képest a nominális bérnövekedés befutotta ezt a tartomány, csak az infláció sokkal magasabbra került, ebből jött aztán a belső kereslet szűkülése.
Kiegyensúlyozott lehet jövőre a növekedés
A jegybank alelnöke rámutatott: három pályát emelt ki az infláció alakulásával kapcsolatban a monetáris tanács, az összegző ítélet az volt, hogy a kockázatok inkább fölfele mutatnak. Az inflációs toleranciasávot várhatóan csak 2025-ben érjük el – tette hozzá..Jövő évtől kiegyensúlyozott növekedés várható Virág Barnabás szerint, mind a belső keresleti tételek, mind a külső export adatai növekedést indokolnak. Ebben meghatározóak az új FDI-beruházások. A monetáris tanács keddi döntése alapján az eszköztár erősen átalakul: a tartalékszámla október 1-jétől a bankok rendelkezésére áll korlátlanul, a tartalékszámla kamatozó részére a jegybank egységesen alapkamatot fizet, szeptember végével megszünteti az MNB az egynapos betéti eszközt. Idén a harmadik negyedévben már megkezdődött a gazdaság fokozatos élénkülése – mutatott rá Virág Barnabás.
Borítókép: Fotó/ Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
