Suppan Gergely, a Takarékbank elemzője a Figyelőnek a jegybank fenti döntésével kapcsolatban azt emelte ki, hogy a közelmúltban a jegybank nem szokványos eszközökkel kívánta “finomhangolni” a monetáris politikát, amelyek közül az egyik legfontosabb eszköze a 3 hónapos betétállomány szűkítése azon célból, hogy a kereskedelmi bankok a jegybank eszközeinek igénybevétele helyett a reálgazdaságot finanszírozzák, illetve állampapírokat vásároljanak. Az MNB monetáris tanácsa a szeptemberi ülésén 75 milliárd forintban korlátozta a három hónapos betét 2017 végétől fennmaradó összegét.
A nem hagyományos lépésekre azért került sor, mivel az MNB friss előrejelzése szerint a 3 százalékos inflációs cél elérése csak 2019 közepétől várható, így a korábbi előrejelzésekhez képest még későbbre került. A Monetáris Tanács legutóbbi értékelése szerint a külső környezet továbbra is lefelé mutató inflációs kockázatot hordoz. A monetáris kondíciók további lazítására ezért van szükség. A 0,9 százalékos alapkamat 2020-ig “maradhat”.
