Az infláció letörése mellett a Magyar Nemzeti Banknak ezen túl elsősorban a gazdaságba, a magyar piacba vetett bizalom visszaállításába, majd annak stabilizálására kell a legnagyobb figyelmet fordítania – mondta Virág Barnabás, a jegybank alelnöke az InfoRádió Aréna című műsorában.
Bizalomépítés, gyenge export és a szenvedő Németország
A hazai monetáris politika második embere kiemelte: a jegybank azért hagyta változatlanul a kamatokat legutóbbi ülésén, mert azt látta, az inflációnak továbbra is megvan a hajlama az ismételt felfutásra, továbbá az elmúlt évek magas pénzromlási környezetének árnyéka továbbra is velünk van – ezek együttesen pedig meggyőzték a Monetáris Tanácsot a kamatkörnyezet fenntartásáról.
Azt látjuk, hogy a családok, a lakosság, és a vállalkozók továbbra is magasabbnak érzik az inflációt, mint a valóság, ez pedig félelmet szül. Ezt a félelmet azzal lehet feloldani, ha hosszasan tudjuk stabilizálni az inflációt, mert ez áttételesen a fogyasztást és a gazdasági növekedést is pályára tudja majd állítani – emelte ki Virág Barnabás.
A jegybankár szerint az, hogy az MNB hányszor tudja még vágni az idén az alapkamatot, több tényezőtől is függ:
- a gazdaságba vetett hit javulásától,
- az infláció aktuális alakulásától,
- hazánk kockázati megítélésétől,
- a költségvetési hiánycél elérésétől,
- és még a nagy, nemzetközi társak, a Fed és az EKB kamatpályájától is.
A kamatpálya alakulása pedig azért is kifejezetten fontos, mert a ráta mértékének hatalmas hatása van a hitelpiac alakulására, a hitelezés pedig elengedhetetlen, de nem egyedüli tényezője a gazdasági növekedés helyreállításának.
A vállalati hitelpiacoknak az alapfolyamatai nagyon egy irányba mutatnak Európában, mindenütt azt látjuk, hogy lassulnak a hitelezési tendenciák, nagyon lassan kap lábra a hitelpiac, függetlenül attól, hogy mekkora az alapkamat. Kiemelten fontos ugyanis az is, hogy a jövőbe vetett bizalma, hite hogyan néz ki a gazdasági szereplőknek.
A gazdaság kilátásait pedig Virág Barnabás szerint két dolog árnyékolja be jelenleg: a főbb exportpiacnak tekintett Németország gazdaságának gyengélkedése és a hazai beruházási kedv beszakadása.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Móricz-Sabján Simon / Világgazdaság
