A Magyar Nemzeti Bank (MNB) átfogó vizsgálatot folytatott le a Duna Takarék Bank Zrt.-nél a 2019. október 1-jétől az ellenőrzés lezárásáig terjedő időszakra vonatkozóan. A felügyelet a vállalatirányítás témakörében többek közt szabályozási hiányosságokat tárt fel a csalásmegelőzési rendszernél, illetve nem bizonyult megfelelőnek a hitelintézet szokatlan tranzakciókat szűrő felhő alapú monitoring rendszere sem. Hiányosságokat talált emellett az MNB a csalásgyanús esetek nyomon követésére szolgáló nyilvántartás vezetésénél is. A hitelkockázat körében az ügyfélminősítés területén az ügyfélminősítési modellt, valamint a projekthitelezési gyakorlatot és szabályozást érintően merültek fel kifogások. Ugyancsak nem volt teljes mértékben jogszerű a bank hitelbírálati folyamata és a problémás ügyek kezelése, illetve a projektfinanszírozás terén annak szabályozása és az azzal kapcsolatos adatszolgáltatás. Mindezek mellett a bank monitoring folyamata során a projekt- és biztosíték-monitoring kapcsán szabályozási és gyakorlati hiányosságokat is észleltek.
Az MNB azt is megállapította, hogy a hitelintézet nem rendelkezik egységes dokumentációval értékvesztési modelljére vonatkozóan. Egyes pontokon hiányosnak minősült a várható veszteségek becslésén alapuló (úgynevezett stage) számviteli besorolási folyamat, illetve hibák merültek fel az ügyfelek esetleges nem teljesítővé válására vonatkozó (az úgynevezett PD) paraméterek kapcsán is a lakossági fedezett és fedezetlen, továbbá a vállalati hiteleknél. Az informatika (IT) és információbiztonság kapcsán elmaradt egyes frissítések telepítése, illetve nem minden esetben kezelték megfelelően a felhasználói jogosultságokat. Kockázatot jelent emellett, hogy nem történt meg az online szerződéskötéseket biztosító videó rendszert érintő két éves felülvizsgálati kötelezettség teljesítése sem.
Mindezek nyomán az MNB a felügyeleti határozatában 25 millió forint felügyeleti bírságot szabott ki a bankra és 2023. március 31-i és június 30-i határidővel kötelezte a feltárt hiányosságok kijavítására, majd az egyes teljesítési határidőket negyedévvel követően a megtett intézkedésekről való – a bank vezető testületei által jóváhagyott – beszámolásra. A bírság összegének meghatározásakor súlyosbító körülménynek számított, hogy egyes jogsértések jelentős kockázatot hordoznak magukban, hiszen több probléma már a korábbi felügyeleti vizsgálatnál is felmerült. Enyhítő körülményként értékelte ugyanakkor az MNB, hogy a hitelintézet már a vizsgálat során több hiányosságot kiküszöbölt vagy jelezte az azokkal kapcsolatos javítási szándékát, illetve, hogy a feltárt jogszabálysértések nem voltak negatív hatással a bank ügyfeleire és a pénzpiac más szereplőire.
