Április 17. és május 29. között volt elérhető a vidéki nagyvárosokban és Budapesten a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara (MKIK), illetve a KAVOSZ Zrt. közös, országos gazdasági rendezvénysorozata. A programot a Nemzetgazdasági Minisztérium támogatja. Az ingyenes szakmai rendezvény célja, hogy a jelenlévők átfogó képet kapjanak a hazai gazdasági helyzetről, lássák azokat a pénzügyi és fejlesztési lehetőségeket, amelyek segíthetik a kis- és középvállalkozásokat.
Markovszky György a veszprémi iparkamara elnöke nyitó előadásában arról beszélt, hogy a vállalkozások ma nem csak változásokkal, hanem a változások gyorsulásával néznek szembe. Ráadásul ezek a környezeti, piaci és gazdasági változások olyan jelentősek, hogy néha magának a vállalkozásnak a helyzetét lehetetlenítik el. Itthon nem jellemző az a szemlélet, hogy a szaktudással rendelkező munkaerőnek két dolgon kell gondolkodnia, alkalmazottkén, biztos nyugdíj fejében kamatoztatja a tudását, vagy vállalkozást indít. Itthon egészen más motivációk mentén döntenek az emberek a vállalkozás indítása, vagy a bejelentett munka mellett. Ugyanakkor el kell gondolkodnia mindenkinek, hogy képes-e lépést tartani a vállalkozásokkal, vállalja-e a felelősséget a vállalkozás indításért. Az MKIK-KAVOSZ közös konferencia abban segít, hogy a vállalkozói piac megértse és rálásson a változásokra.
Markovszky György VKIK elnök (Fotó: Kallus György)
Takács Szabolcs a Veszprém vármegyei közgyűlés elnöke rövid köszöntőjében a helyi vállalati piacról beszélt, illetve arról, hogy megyei szinten közvetlenül a vármegye 1,7 milliárd forinttal tudott hozzájárulni a piachoz.
Parragh László, a Magyar Kereskedelmi és Ipar Kamara (MKIK) elnöke is rácsatlakozott a változások elemzésére, mint mondta, a 2012-es IMF „kiszorítás” után megindult a gazdasági növekedés, amelyet 2020-ban a Covid járvány tört meg, átalakítva a gazdasági növekedés dinamikáját és a fogyasztást. Ezt követően szinte azonnal belecsavarodtunk az orosz-ukrán háborúba, amely néhány hónap alatt energiaár-sokkot okozott, majd jött a közel keleti válság, amely pedig az olajárakat hajtott felfelé.
Parragh László, MKIK elnök (Fotó: Kallus György)
Az elnök szerint ebben a viszonylatban, ma elég nehéz lenne a hazai gazdaság növekedésének gyorsaságáról, vagy nagyságáról beszélni. Ma nem az a kérdés, hogy 2, vagy 3 százalékkal nagyobb növekedésre lenne szükség, ma a gazdaság stabilitása és a pozitív irányba haladása a legfontosabb. Bár – tette hozzá – az is látszik, hogy a korábbi növekedési ütemhez lassabban tér csak vissza a gazdaság, ellentétben a szakpolitikai döntéshozók terveivel.
A nagy kérdés, hogy a vállalkozás fejlesztéssel foglalkozóknak, mint például az kamaráknak ilyen helyzetben milyen válaszokat kell adniuk. Tekintettel arra, hogy a kamara hídként szolgál a vállalati szektor és a politikai döntéshozók között, a szervezet szorgalmazza, a növekedésbarát adórendszer javítását, az adatszolgáltatási kötelezettség felülvizsgálatát és egyszerűsítését, ezzel a vállalkozások időt és persze pénzt takaríthatnak meg, további gazdaságfehérítő programok indítását, bár az utóbbi néhány évben komoly gazdaságfehéredés látszódott. A kamara nagyobb szerepet szeretne vállalni az innovációs piacon, a felek összekapcsolásában, szeretné elérni a további beruházás ösztönző programok indítását és nem utolsó sorban a beruházások finanszírozásának támogatását. Ez utóbbi nagyon komoly sarokpontja a vállalati szektor fejlesztésének, hiszen azt ma mindenki elismeri, hogy rendkívül magasak a kamatok, emiatt az állami támogatású konstrukciók a legkelendőbbek.
A kamat valóban neuralgikus pont, Suppan Gergely, a Nemzetgazdasági Minisztérium makrogazdasági elemzésekért felelős államtitkára előadásában összefoglalta a várható kamatmozgást. Mint mondta az Egyesült Államokban nem enyhült úgy az infláció, mint Európában, így a FED nem tudta megkezdeni a kamatcsökkentési ciklusát. Első körben idénre 120 bázispontos csökkenést vártak az elemzők, ma a konszenzus az, hogy jó, ha 20-25 bázispontos lesz. Mindez világszerte komolyan átrendezte a kamathelyzetet, így a magyar jegybanknak is tartanai kell magát a nemzetközi trendekhez és tartania kell a pozitív reálkamatszintet, hogy a tőkét itthon tartsa. Suppan Gergely szerint nagyjából 6 százalék körüli kamatszinttel kell számítani idén, aztán középtávon várhatóan megindul a kamatcsökkenés és olcsóbb lesz a beruházások finanszírozása.
Az államtitkár átfogó képet adott arról, hogyan sikerült letörni a hazai inflációt, illetve arról is szólt, hogy idén nagyából 3 százalék körül ugrál majd a pénzromlás üteme, attól függően, hogy az élelmiszer, vagy energiaárak hogyan alakulnak. (Most éppen az orosz fagykárok miatt dráguló gabona és a kínai igények miatt növekedő fém árnövekedés van terítéken globális szinten.)
A minisztérium három fő terület erősítésével szeretné visszatéríteni a gazdaságot a növekedés irányába. Az egyik a fogyasztás élénkítése, amely erősíti a termelést és egyúttal ösztönzi a beruházásokat, a harmadik terület pedig a munkaerőpiac erősítése, amely lehetőséget biztosít a vállalkozások termelékenységének javítására. Minden összevetve azonban – jegyezte meg Supppan Gergely – a kormányzat hosszútávú célja a beruházás vezérelt növekedés helyreállítása.
Krisán László a KAVOSZ Zrt vezérigazgatója is vállalati finanszírozást helyezte az előadásának központjába. Mint mondta, a magyar munkaerő piac háromnegyede a vállalkozói szektorhoz kapcsolódik, vagyis kormányzati részről nem egy eldöntendő kérdés a szektor támogatása, vagy erősítése. Nincs mese – mondta – a piacot segíteni kell. Ugyanakkor tény, hogy a piaci környezet változása miatt összeomlott a hazai hitelezés, a 10 százalék feletti kamatokra senki sem tartott igény, a költségek kitermelhetetlenek. Most sem sokkal jobb a helyzet, továbbra is drága a piaci hitel, a különbség ma az, hogy a bankok elkezdtek versenyezni a jegybankhoz hasonlóan megindult a kereskedelmi banki kamatcsökkentés is, amely élénkített a finanszírozást.
A KAVOSZ ugyanakkor egy egészen más pályán játszik, közvetlen kapcsolatban áll a vállalkozásokkal és pontosan tudja milyen igényeik, milyen problémáik vannak finanszírozás területén. Ennek köszönhetően megfelelően és hatékonyan tudják képviselni a bankok felé a vállalkozói igényeket, így hatékonyan tudnak nyomást gyakorolni a bankokon keresztül a kamatszintekre. Persze a Széchenyi Kártya konstrukciók (kivéve az agrár termékeket) fix 5 százalékkal kamatoznak, amely Krisán László szerint közép és hosszú távon nagy kincsnek számít, hiszen kiszámíthatóságot nyújt a vállalkozás számára.
Borítókép: Illusztráció/Fotó: Kallus György
