Minden ötödik lakásvétel csokkal kezdődik

Hírek MTI / Figyelo.hu

A háztartási szektor részére nyújtott hiteleken belül csaknem 48 százalékot tettek ki a lakáscélú hitelek, amelyek GDP-hez viszonyított aránya az előző év végi 8,4 százalékról 8,9 százalékra nőtt – derül ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) legfrissebb összefoglaló jelentéséből.

A magyarországi lakáshitel-állomány 4259 milliárd forint volt június végén, 254 milliárd forinttal, 6,4 százalékkal magasabb, mint a múlt év végén,

de kevéssel még mindig elmaradt a 2010-es csúcsértéktől.

A lakáshitel-állomány bővülésében szerepe volt a törlesztési moratórium miatt ki nem fizetett törlesztőrészleteknek, és annak, hogy a lejáró hitelek lezárása későbbre tolódott, azaz ezek összege sem csökkentette a lakáshitelek állományát.

Az egy évvel korábbihoz viszonyítva az államilag támogatott lakáshitelek állománya 12, a támogatás nélküli hiteleké 13 százalékkal nőtt, miközben a teljes hitelállományon belül arányuk változatlanul 16, illetve 84 százalék maradt.

A jelentés kitér arra is, hogy

a törlesztési moratóriumot az év közepéig a lakáshitelek 29 százalékánál, mintegy 195 ezer esetben vették igénybe.

Az érintett hitelek összege 1290 milliárd forint volt, a lakáshitel-állomány 30 százalékát tette ki. Az idei első fél évben a moratórium lehetőségeinek szűkítésével összefüggésben nőtt a törlesztőrészleteket ismételten fizetők száma, így a moratóriummal érintett hitelek száma 32, összege 29 százalékkal csökkent a múlt év végéhez képest.

MNB: munkaviszony mellett célszerű elhagyni a moratóriumot

Az első fél évben 52 ezer lakáshitelt engedélyeztek, 601 milliárd forint értékben, ami a korábbi évek első fél éveit tekintve rekordmértékűnek számít. 2020 azonos időszakához képest az engedélyezett hitelek száma 24, összegük 38 százalékkal nőtt. Az egy engedélyezésre jutó átlagos hitelösszeg június végére elérte a 11,5 millió forintot, ami 1,4 millió forinttal több az egy évvel korábbinál.

Az államilag támogatott hitelek száma 74, összegük 41 százalékkal emelkedett,

miközben az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 9,1 millió forintról 7,4 millió forintra mérséklődött.

Az állami támogatás nélküli engedélyezett hitelek száma 11, összegük 38 százalékkal nőtt, átlagos összegük egy év alatt 10,6 millió forintról 13,1 millió forintra emelkedett.

Míg 2020 első félévében a támogatott hitelek aránya 20 százalék volt, addig június végére ez 28 százalékra emelkedett.

Az első fél évben a használtlakás-vásárláshoz folyósított hitelek száma 34, összege 40 százalékkal nőtt az előző év azonos időszakához viszonyítva. A folyósított hitelek számának 61, összegének 70 százaléka ezt a célt szolgálta. Az átlagos hitelösszeg az egy évvel korábbi 10,5 millió forintról 11,0 millió forintra emelkedett.

Az építéshez nyújtott hitelek száma 27, összegük 24 százalékkal csökkent. Az átlagos hitelösszeg 300 ezer forinttal, 5,1 millió forintra emelkedett.

Az újlakás-vásárláshoz nyújtott hitelek száma kismértékben, 1,4 százalékkal nőtt, összegük viszont csaknem 19 százalékkal lett nagyobb. Erre a célra átlagosan 15,5 millió forint hitelt folyósítottak, az egy évvel korábbinál 2,2 millió forinttal többet. Az új lakások építésére és vásárlására folyósított hitelek összesített értéke a használtlakás-vásárlásra fordított hitelek összegének 24 százaléka, 9 százalékponttal csökkent az egy évvel korábbihoz képest.

Fotó: Havran Zoltán / Magyar Nemzet

A korszerűsítési, bővítési hitelek száma a 3 millió forintig elérhető lakásfelújítási támogatások és az ezekhez kapcsolódóan igénybe vehető támogatott előfinanszírozási hitelek hatására az év első felében 62 százalékkal emelkedett, összesített értéke közel háromszorosára ugrott az egy évvel korábbihoz viszonyítva, miközben az átlagos hitel összege 3 millió forintról 5,3 millió forintra emelkedett.

A hitelintézetek által 2016. januártól folyósított családi otthonteremtési támogatások (csok) száma közel 170 ezer, összege 412 milliárd forint volt. Egy folyósításra átlagosan 2,4 millió forint jutott. Új lakás építésére és vásárlására együtt 58 ezer csok-támogatást folyósítottak, ez az esetek 34 százalékát tette ki. Ugyanakkor a kiutalt támogatások teljes összegének 53 százalékát fordították új lakások megszerzésére.

A 2016 és 2020 között realizált 798 ezer lakástranzakcióból átlagosan minden ötödiknél igénybe vették a csokot. A támogatást felhasználók aránya az újlakás-vásárlók körében 42, a használtlakás-vásárlók esetében 13 százalékra becsülhető – derül ki a KSH elemzéséből.

Lakásfelújítás: érdemes figyelni a szabályra

(Borítókép: Magyar Nemzet / Bach Máté)

További híreink