A felmérésben résztvevő válaszadók majdnem felénél próbálkoztak a csalók, sőt százból 14 megkérdezett már áldozatul is esett valamilyen csalásnak, és 9 főnek anyagi kára is keletkezett a visszaélésből.
Bár azt gondolnánk – jóhiszeműségük és digitális éretlenségük okán -, leginkább az idősebbekre veszélyesek ezek a típusú csalások, de erre rácáfolt a kutatás. Az érintettség nemtől, kortól, iskolázottságtól független. Legnagyobb arányban azok tapasztaltak ilyen visszaélést, akik a legaktívabban vásárolnak és fizetnek online, illetve akik elmentik a bankkártya-adataikat vásárláskor.
Fontos, hogy vigyázzunk az adataikra, ne adjuk meg azokat arra jogosulatlanoknak sem e-mailben, ha egy áloldalra irányítanak, sem sms-ben, sem telefonon, ha a bank munkatársának adja ki magát a csaló. A bűnözők a pszichikai nyomás, a sürgetés módszerével is gyakran élnek. Ha az ügyfél elbizonytalanodik, inkább keresse fel a saját bankját, és ne indítson telefonálás közben tranzakciókat vagy ne adja meg adatait egy váratlanul felbukkanó oldalon, még ha hasonlít is a saját bankja oldalára. A csalásokat csak az ügyfelek maguk előzhetik meg, azzal, ha körültekintően járnak el: mindig alaposan nézzék meg a kapott üzenetet, és csakis arra a műveletre adjanak engedélyt, amit ténylegesen el szeretnének végezni, előzetesen tudnak róla, számítanak rá.
A veszélyekkel a túlnyomó többség tisztában van, a megkérdezettek 81 százaléka aggódik valamilyen kiberbűnözési forma miatt, ami 17 százalékkal magasabb, mint a közlekedési balesettől való félelem.
A hitelintézetek számára hasznos az is, ha az ügyfelek azonnal jelzik számukra, ha bármi gyanúsat tapasztalnak, így a bank azonnal figyelmeztetni tudja ügyfeleit és megteszi a védekezéshez szükséges a lépéseket egy-egy új csalási módszer megjelenésekor.
Fotó: Shutterstock
