Már hétfőtől benyújthatják támogatási kérelmüket a hazai élelmiszer-feldolgozók, a kormány egyszeri támogatásából tevékenységük megerősítése mellett dolgozóik további foglalkoztatását biztosíthatják a cégek – mondta el a Magyar Nemzetnek Zsigó Róbert.
Az Agrárminisztérium élelmiszerlánc-felügyeletért felelős államtitkára szerint stratégiai jelentősége van annak, hogy egy ország képes-e biztosítani az önálló élelmiszer-ellátást.
„Komoly jelentősége van annak, hogy egy ország képes-e az önellátásra. Azonban nem elég, hogy az alapanyagot meg tudjuk termelni, korszerű feldolgozóiparra is szükség van. Ezért emelte stratégiai rangra a kormány az élelmiszeripart és készült el az ágazat fejlesztési stratégiája, a 2010–2020-as fejlesztési ciklusban pedig hozzávetőlegesen 360 milliárd forintnyi forrás jutott el a feldolgozókhoz. A járványügyi helyzet is visszaigazolta törekvéseinket, a vállalkozások pedig bizonyították, hogy a válság idején is kiváló minőségű árukat tudnak gyártani.” – mondta el a lap kérdésére a politikus.
A veszteségek kompenzálásáról és annak módjairól Zsigó elmondta, hogy
a kormány a gazdaságvédelmi akcióterv keretein belül 25 milliárd forintot különített el az agrárium számára.
Ebből nyolcmilliárd forint fordítható az élelmiszeripar megsegítésére.
A támogatási kérelmeket június 29-től július 12-ig nyújthatják be az érintettek, foglalkoztatottanként legfeljebb 125 ezer forintot kaphatnak a cégek. Fontos, hogy csak azok igényelhetik a pluszforrást, akik vállalják, hogy az év végéig megtartják a fő tevékenységüket.
Mivel nem beruházási vagy fejlesztési támogatásról van szó, hanem egy egyszeri hozzájárulásról, amely a meglévő munkahelyek védelmét és a cégek talpra állítását szolgálja, ebből az összegből saját vállalkozásukat, tevékenységüket erősíthetik meg az üzemek, a dolgozóikat pedig tovább tudják foglalkoztatni – mutatott rá az államtitkár.
Az államtitkár szerint a járvány alatt a vásárlóknál felértékelődött a termékek tartóssága és csomagolása. Visszaesett a vásárlások száma, a legtöbben heti egy alkalommal szerezték be a szükséges hozzávalókat. Sokan elkezdtek otthon főzni, a kosarakba így főként a sütés-főzés alapanyagai kerültek, s mivel jutott idő a menü megtervezésére, ezért a bevásárlás is tudatosabban történt.
Ennek köszönhetően az élelmiszer-pazarlás is csökkent a háztartásokban.
(Borítókép: Egy pék dolgozik a pékségben, az Auchan soroksári áruházában. (Fotó: Máthé Zoltán, MTI)
