Moszkva egyre erősebb nyomást gyakorol a világra és Ukrajnára. A tőkepiacok idegesek. A Reuters összegyűjtötte, hogy egy esetleges orosz invázióra hogy reagálnának a piacok.
Biztos menedékek
Nagy válságok idején az a tapasztalat, hogy a befektetők a fix hozamú és biztonságos instrumentumokba, például államkötvényekbe menekülnek. A jelenlegi helyzetben azonban ezek a befektetések egyáltalán nem vonzóak. Ha eszkalálódik az orosz-ukrán konfliktus, az amúgy is emelkedőben lévő olajár még tovább nőhet, s ezzel még jobban erősítheti az amúgy is jelentős inflációs nyomást. A fogyasztói árak növekedési üteme szerte a világban több évtizedes csúcson van, ennek nyomán a világszerte irányadó kötvényhozamok megemelkedtek. A 10 éves futamidejű amerikai állampapír 2 százalékos hozammal forog, az azonos lejáratú német Bund hozama pedig 2019 óta először jár a nulla feletti tartományban.
Klasszikus menedéknek számít a svájci frank is, ennek árfolyama hagyományosan az európai geopolitikai kockázatok egyik legjobb indikátora. Az euró/svájci frank árfolyama január végén el is érte a 2015 májusa óta látott legerősebb szintet. Biztos befektetés válság idején az arany is. A sárga fém kurzusa 13 havi csúcson áll.
Gabonák és búza
A Fekete-tengeri régió a világ egyik legnagyobb gabona- és búzatermelő vidéke. A globális élelmiszerinfláció egyik legerősebb hajtóereje pont az volt, hogy a járvány idején akadozott az innen kiáramló export. A termés-előrejelzések szerint Ukrajna a 2021/2022-es szezonban a világ harmadik legnagyobb kukorica, és negyedik legnagyobb búzaexportőre lehet – utóbbiban Oroszország a piacvezető.
A legnagyobb exportőrök közül Ukrajna, Oroszország, Kazahsztán és Románia a Fekete-tengeri kikötőkből indítják szállítmányaikat. Így ez a piac fokozottan kitett bármiféle katonai cselekménynek vagy szankciónak. Ha kitör a nyílt háború, a gabona- és búza árak garantáltan emelkednek, még a jelenlegi magas szintekről is.
Arató kombájnok. A Kharkiv régió Novovodolazhsky kerületében, Ukrajnában, 2017. július 25-én.
Fotó: Pakhomenko / Europress/AFP
Földgáz és kőolaj
Egy súlyosbodó válság a legnagyobb csapást az energiapiacokra mérné. Európa földgáz ellátásának nagyjából 35 százaléka orosz gázmezőkről érkezik, részben az Északi Áramlat vezeték már üzemben lévő csővezetékén, részben az Ukrajnán keresztül haladó csöveken. 2020-ban a járvány hatására csökkent a gázfelhasználás Európában, majd tavaly a hirtelen megugró kereslet miatt az egekbe szöktek az árak. Moszkva a gázszállítások korlátozásán keresztül gyakorol nyomást az EU-ra, a tározók feltöltöttsége az ilyenkor szokásos szint alatt van.
Németország közölte, hogy ha Moszkva támadást indít Ukrajna ellen, akkor korlátozza gázimportját az EU által erősen vitatott, még csak nem is üzemelő Északi Áramlat 2 csővezetéken. Egy katonai válság esetén Brüsszel újabb szankciókat léptetne életbe Moszkva ellen, nagy valószínűséggel ezeknek része lenne egy gáz import korlátozás. Nagy kérdés viszont, hogy az amúgy is alapanyag hiányos európai ipar hogy viselne el egy ilyen lépést, félő, hogy az EU csak lábon lőné magát a korlátozással – tovább drágulna a földgáz.
Az olajpiacok szintén villámgyorsan reagálnának. Az orosz olaj ukrán vezetékeken keresztül éri el Szlovákiát, Magyarországot és Csehországot. Az Ukrajnán keresztül áthaladó tranzit 11,9 millió tonna volt tavaly az egy évvel korábbi 12,3 millió tonna után. A JPMorgan befektetési bank elemzése szerint további ellátási zavarok esetén a kőolaj ára hordónként 150 dollárig emelkedne. Ez az árszint a globális GDP-t 0,9 százalékponttal vetné vissza az idei első félévben, az inflációt pedig a duplájára, 7 százalék fölé tolná fel.
Vállalati kitettségek
Főleg az orosz érdekeltséggel rendelkező nyugati vállalatok vannak veszélyben, bár őket némiképp kompenzálná az energiahordozók árának várható emelkedése. A brit BP 19,75 százalékos részesedéssel rendelkezik az egyik legnagyobb orosz olajcégben, a Rosznyeftben, több közös vállalatuk is van. A BP olajtermelésének egyharmadát a Rosznyeft adja.
A Shell 27,5 százalékát tulajdonolja a legnagyobb orosz cseppfolyós gáz üzemnek, a Szahalin 2-nek, amely az orosz LNG kivitel kétharmadát adja. A Shellnek szintén vannak orosz cégekkel, főleg a Gazprommal közös vállalatai.
Az amerikai Exxon benne van a Szahalin 1 nevű olaj- és gázkitermelő projektben, ebben egyébként részt vesz az indiai állami olajtársaság, az Oil and Natural Gas Corp. Is. A Norvég Equinor szintén aktív Oroszországban.
Az orosz piacon erősen kitett az európai pénzügyi szektor is. Az osztrák Raiffeisen tavalyi nettó nyereségének csaknem 40 százaléka orosz leánybankjától érkezett. Az OTP-nél és az UniCreditnél ennek becsült aránya 7 százalék körüli. A francia Société Générale Roszbank nevű leánya éves nyeresége 6 százalékát adja. A holland ING esetében ez a ráta egy százalék.
A francia és az osztrák bankoknak 24,2, illetve 17,2 milliárd dollárnak megfelelő hitelállománya van Oroszországban, az amerikaiak esetében 16, a japánoknál 9,6, a németeknél 8,8 milliárd dollár a kitettség – a Bank for International Settlements adatai szerint.
Más szektorokban is van azonban kitettség: a Renault adózás előtti eredményének 8 százaléka jön az orosz piacról, a német Metro nagykereskedelmi áruházlánc 93 tagból álló hálózatot üzemeltet ott, árbevételének 10, nyereségének 17 százaléka származik onnan. A dán Carlsberg sörgyártó tulajdonában van a Baltika, a legnagyobb, 40 százalékos piaci részesedéssel rendelkező orosz sörgyár.
(Borítókép: Horodkivka falu, Lvov Régió. (Photo by Stringer / Sputnik / Sputnik via AFP))
