Miért éppen most közösítették ki Katart?

Hírek
Az Egyesült Államok immár nem a stabilitás záloga az Arab-öböl térségében - írja szerkesztőségi cikkében a The Economist című brit lap.  

Donald Trump amerikai elnök nagyon jól kijött Szalman szaúdi királlyal a múlt hónapban. Olyannyira nagy volt az összeborulás, hogy Trump magává tette a szaúdiak külpolitikai céljait. A szunnita szaúdiak utálják a siíta Iránt, legnagyobb riválisukat a térségben. Így Donald Trump is utálja őket. Úgy tűnik továbbá, hogy Trump osztja azt a szaúdi nézetet is, amely szerint Katar a terrorizmus legnagyobb finanszírozója. Az amerikai elnök megtapsolta, amikor június 5-én a szaúdiak, Bahrein, Egyiptom és az Egyesült Arab Emirátusok megszakították diplomáciai kapcsolataikat Katarral, megszüntették a szárazföldi, vízi és légi közlekedést az országgal. Az öbölbeli országok 14 napot adtak a katari állampolgároknak a távozásra. Nevetségesen hangzik, de igaz: az Emirátusok törvénybe iktatta, hogy bárki, aki nyilvánosan támogatásáról, szimpátiájáról biztosítja Katart, 15 évre börtönbe csukható. Trump tweetje: “talán ez a terrorizmus szörnyűségeinek végéhez vezető út kezdete”.

Katar kis ország, de fontos. A világ legnagyobb cseppfolyós gáz termelője, valamint fontos légiközlekedési csomópont. Itt van az Al Jazeera hírtelevízió székhelye is, amely szinte az egyetlen független arab hírcsatorna. (Legalábbis, amíg nem kritizálja a katari királyi családot.) Katar jó kapcsolatokat ápol Iránnal, támogatja a szunnita Iszlám Testvériséget, amely az iszlám politikai vonalának legnépszerűbb formációja. Ezek egyébként pont azok az indokok, amelyek miatt Szaúd-Arábia ellenségesen viselkedik Katarral szemben. Katarban jelentős amerikai légitámaszpont is van. Ennek alapján a királyság biztonságban gondolhatta magát – legalábbis ezidáig, Trump elnökségével azonban ennek vége.

Katar kiközösítésének nem volt konkrét, nyilvánosságra hozott indoka. A terrorizmus finanszírozásának vádja jó ideje ott lebeg az ország felett, ám eddig nem bizonyították. Ilyen vádak egyébként a gazdag szaúdiakat is gyakran érik. Igaz, a Financial Times által közölt cikk szerint Katar egymilliárd dollárt fizetett Iránnak és az Al-Kaidának, hogy az szabadon bocsássa a királyi család elfogott tagjait. A hírek szerint egy iraki vadászaton ejtették őket túszul.

A Katar elleni szankciók megosztották az öböl menti együttműködést, annak hivatalos fórumát is, amely a régió stabilitásának egyik kulcsa volt. Katar, Kuvait és Omán ellenzik a szaúdi embargót, félő, hogy tiltakozásképp Irán felé nyitnak.

Az, hogy Trump támogatja a szaúdiak akcióját az Egyesült Államok hitelességét is veszélyezteti. Azt üzeni ugyanis, hogy az amerikai elnök egy rövidke beszélgetés után képes megszakítani a viszonyt korábbi szövetségeseivel. A robbanásveszélyes, ezért nagyon óvatos diplomáciai manővereket igénylő Közel-Keleten leegyszerűsített twitter üzenetekkel nem lehet külpolitikát csinálni. Trump később – talán belátva, hogy hibázott – felajánlotta szolgálatait: közvetítene a két ország között.

Al-Sisi egyiptomi elnök szintén azok közé tartozik, akik úgy gondolják: Trump megengedi neki, hogy leszámoljon politikai ellenfeleivel. Május 23-án, két nappal azután, hogy az amerikai elnökkel kifejezetten jó hangulatú tárgyalásokat folytatott, letartóztatta egy potenciális politikai ellenfelét. A vád az volt, hogy egy öt hónappal korábban tartott naggyűlésen állítólag illetlen kézmozdulatokat tett. Május 25-én a kormány blokkolta a Mada Masr, Egyiptom vezető liberális napilapja, valamint további 20 sajtótermék honlapját. Köztük van az Al Jazeera, és a Huffpost Arabic is. Bahreinben a hatóságok öt embert gyilkoltak meg, további 286-ot tartóztattak le, miután behatoltak egy siíta vallási vezető otthonába. Kis idővel később feloszlatták a legnagyobb szekuláris ellenzéki pártot.

Amerika valaha tiltakozott volna az ilyen cselekedetek ellen. Immár nem teszi, és ez egy még kevésbé stabil közel-keleti helyzethez vezet.

Borítókép: Tamím bin Hamad ász-Száni sejk, a katari emír (j) fogadja Szabáh el-Ahmad el-Dzsábir asz-Szabáh sejket, Kuvait emírjét Dohában 2017. június 7-én. A kuvaiti uralkodó közvetítetni próbál, miután június 5-én négy arab állam: Bahrein, Egyiptom, Szaúd-Arábia és az Egyesült Arab Emírségek megszakította a diplomáciai kapcsolatokat Katarral. (MTI/AP/KUNA)

Ezek is érdekelhetnek

További híreink