Ha még nem nyugdíjas, akkor három lehetősége áll Ön előtt. Számolhat az állami nyugdíjjal, ami a valószínűleg a nyugdíjkorhatár folyamatos emelése révén csak egyre idősebb korban fog járni. Lehetséges persze egy „B terv”, ami szerint a gyermekei majd eltartják. De van még egy harmadik opció is: az hogy aktív éveink alatt hathatós állami segítséggel (évente 280 ezer forintos adójóváírás) előre pénzt teszünk félre magunknak.
Nem árt tudni, hogy sokáig leszünk nyugdíjasok! – jelentette ki Farkas András. A nők várható élettartama 2016-ban 78,5 év volt. Csakhogy létezik egy másik statisztikai adat is. A tavalyi adatok szerint egy 62 éves nő 20,8 évig volt nyugdíjas, mivel az elhalálozási év 82,8 év volt. A magyar férfiak várható élettartama 71 év volt, az átlagos elhalálozási koruk 78,6 év, így ők átlagosan „csak” 16,6 évig lesznek nyugdíjasok. Ezek a számok Farkas András szerint folyamatosan nőni fognak, méghozzá a nyugdíjkorhatár emelésénél gyorsabban.
Sokat hallott közhely, hogy a terheket viselő aktívak egyre kevesebben vannak. A pontos számokat viszont kevesen ismerik, pedig döbbenetes adatokról van szó. A népesség ugyanis 2041-re a jelenlegi 9,8 millióról 8,5 millió főre fogyatkozik. Ráadásul akkorra mennek nyugdíjba azok a vállalkozók, akik ma a minimálbér után adóznak. Ők 30-50 ezer forint nyugdíjra számíthatnak havonta. Legalábbis papíron. Merthogy nagyjából egymillió járulékfizető magyar már most is hiányzik a rendszerből. Így aztán 2030-ra Farkas András szerint már csak 9 havi nyugdíjnak megfelelő összeget termelnek meg az aktívan dolgozók.
Ha csökken a járulékfizetők száma és a járulék mértéke, ellenben nő a nyugdíjasok száma, akkor az óhatatlanul a nyugdíj csökkenésével fog járni. A nettó helyettesítési ráta (az első nyugdíj összegének és az utolsó nettó fizetésnek az arányát jelző szám) jelenleg 66 százalékos. Azaz, ha valakinek az utolsó fizetése nettó 100 ezer forint volt, akkor az első nyugdíja 66 ezer forintos lesz. Ez a mutató 2041-re 30 százalékra zuhan.
A fentiek miatt egyértelmű, hogy az állam nem tudja ellátni a magyar nyugdíjasokat, így aki nem előtakarékoskodik, a gyerekeinek kell majd eltartani – figyelmeztet a nyugdíjszakértő. A szülők, nagyszülők eltartására ráadásul a leszármazottak az alkotmány és a Polgári Törvénykönyv értelmében kötelezhetőek. Az eltartás, a gondozás, az ápolás költségeit peres úton a járási hivatal, a kórház vagy az idősotthon akár a szülő, nagyszülő beleegyezése nélkül is behajthatja a leszármazottakon akár külföldön élnek, akár itthon. Ilyen jogcímen a kötelezett jövedelmének akár a felét is elvonhatják. De melyik szülő, vagy nagyszülő az, aki ilyen terhet rakna az unokákat nevelő gyermekeire?
Hát ezért kötelező nyugdíjbiztosítással, Nyugdíj Előtakarékossági Számlával, vagy önkéntes nyugdíjpénztárral pénzt félretenni nyugodt öregkorunkra! – zárta előadását Farkas András.
