“A kerület-főváros ellentét álprobléma, nem ez Budapest gondjainak gyökere, hanem az , hogy a Budapesten megtermelt javak arányaiban kisebb mértékben kerülnek vissza a főváros (kerületek és a főváros közösen) önkormányzataihoz, mint egy megyében a megyei önkormányzatokhoz. Ami nem baj, hisz ez a kormány lehetősége a területi kiegyenlítésre. Hanem az, hogy nagy az aránytalanság” – fejtette ki lapunknak Kovács Péter, aki több mint tíz éve áll a XVI. kerület élén. Mint polgármester 2014-től tagja a Fővárosi Közgyűlésnek is.
Tarlós István főpolgármester a Figyelőnek adott interjújában beszélt arról, hogy, az erős főpolgármesteri poszt létrehozása annak feltétele, hogy egyáltalán elgondolkodjon azon, hogy 2019-ben belevágjon-e egy új városvezetői ciklusba. A főpolgármester kifejtette, egyértelmű, hogy a kétszintű városvezetés nehezen kezelhető helyzetet teremt a fővárosban, ezt nem lenne értelmes dolog folytatni. Mint folytatta, 2019-ig, a következő önkormányzati választásig biztosan megmarad a mostani helyzet, a jövő évi parlamenti választások eredménye és az új parlament összetétele elvileg sok mindent megváltoztathat. “Ám annak kapcsán, hogy akkor épp melyik politikai érdek lesz erősebb, nem akarok jóslásokba bocsátkozni. Nekem az a feladatom, hogy ezt az önkormányzati ciklust tisztességesen lezárjam, a felmerülő problémákat igyekezzek megoldani” – jelentette ki az interjúban.
Lázár János Miniszterelnökséget vezető miniszter a csütörtöki Kormányinfón azt mondta, a 2019-es önkormányzati választásokig nem változik meg a főváros közigazgatása, mivel nincsen meg az ahhoz szükséges kétharmados támogatottság, valamint a politikai feltételek is hiányoznak.
Sok függ a Fidesz jövő évi választási szereplésétől
Amennyiben a Fidesz-KDNP kétharmados többséget szerez, nem elképzelhetetlen az önkormányzati törvény módosítása. A kerületek megszüntetése, átalakítása egyébként már többször felmerült a kormányoldalon.
Az új önkormányzati törvény 2011-ben született meg, ekkor azonban nem változtattak a kétszintű városvezetői struktúrán. Ez az akkor még parlamenti képviselőséget is betöltő kerületi polgármesterek lobbitevékenységének volt köszönhető. A törvény szerint 2014-től öt év lett az önkormányzatok ciklusa és a fővárosi polgármesterek automatikusan tagjai lettek a Fővárosi Közgyűlésnek.
Több budapesti közigazgatási elképzelés a Fideszben
2009-ben Tarlós István és Kósa Lajos több budapesti közigazgatási verziót is jegyzett. Ebből aztán a Fidesz győzelme után az önkormányzati törvény belügyminisztériumi háttéranyagai lettek. Ezeket egy újabb Fidesz győzelem után tulajdonképpen csak le kellene porolni.
Ezek között szerepelt Fideszben még a kilencvenes évek elején kidolgozott City-koncepció. Eszerint az I., a II. kerületek egy részéből, az V., a VI., a VII., a VIII., a IX. és a XIII. egy részéből hozták volna létre a Fővárosi Önkormányzatot, a III., a IV. és a XI. kerületeket önállóként hagyták volna meg. A fennmaradó többi kerületet négy-öt kerületbe vonták volna össze.
A másik változat szerint megtartották volna a huszonhárom kerületet, de bizonyos hatásköröket átcsoportosítottak volna a fővároshoz. A harmadik változat arról szólt, hogy Budán három, Pesten négy-öt önálló kerület jön létre. Volt egy negyedik elképzelés, amely megszüntette volna a huszonhárom kerületi önkormányzatot, és a városrészek élére kinevezett elöljárókkal számolt. Ha következő választáson a Fidesz kétharmados többséget szerez, nem zárható ki a változtatás, a városrészi elöljáróságok bevezetése. De informátorunk még azt sem zárta ki, hogy főpolgármestert is a kormány nevezné ki 2019-ben.
(Fotó: Budapest, 2017. április 5. Tarlós István főpolgármester (b2) és Karácsony Gergely, Zugló polgármestere (b3) a Fővárosi Közgyűlés ülésén a Városháza dísztermében 2017. április 5-én. A közgyűlés döntött a római-parti védmű Duna-part menti nyomvonalon történő megépítéséről. MTI Fotó: Bruzák Noémi)
