Merre haladnak a lakásárak?

Hírek
Az áremelkedés várhatóan folytatódik, de a korábbi években megszokott két számjegyű drágulásnál mérsékeltebb tempóban.  

Az idei második negyedévben az új lakások átlagára 4,5 százalékkal nőtt – derül ki az ingatlan.com hivatalos KSH-adatokon alapuló elemzéséből.

Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője az adatokat értékelve elmondta: “Az látszik, hogy a drágulás folytatódott, de mérséklődött az üteme.”

Az országon belül azonban továbbra is jelentős árkülönbség figyelhető meg. A kínálati piacon Budapesten október elején 516 ezer forint volt a lakások átlagos négyzetméterára. Ezzel szemben Győrben például 328 ezer, Debrecenben pedig 302 ezer forintos négyzetméteráron kínálták a lakásokat. Szegeden az átlagár 252 ezer forint volt, Székesfehérváron 301 ezer forintot tett ki. A legolcsóbb megyeszékhely továbbra is Salgótarján 99 ezer forintos átlagos négyzetméterárral.

Zöld jövő

Ha pedig már az ingatlanpiacról beszélünk, itt jól látható egy másik trend is. Napjainkban ugyanis ezen a területen is egyre fontosabbá válik a környezettudatosság. Ugyanakkor minden ember természetes igénye a jó, kényelmes, biztonságos élet. E két fontos – időnként egymásnak ellentmondónak tűnő – cél szem előtt tartása a többi között a modern városfejlesztés, s azon belül az ingatlanfejlesztés egyik legaktuálisabb feladata.

Az például nyilvánvaló, hogy a geotermikus energiának egyre nagyobb szerepe lesz az épületek ellátásában. Vegyük csak példának a Haller11 néven futó fejlesztést.

A tervek szerint 2019 második felében átadásra kerülő, 256  különböző méretű, 35-155 négyzetméteres – AA+ energiatanúsítvánnyal rendelkező – lakásból álló lakópark energiaellátását geotermikus energia biztosítja. A hőmérséklettől függően az épületben a szállított hő kb. egyötödének megfelelő mennyiségű energia elegendő a hő átmozgatására és fűtési‐hűtési célú felhasználására. Azaz, ha 10‐15 kW hőt szeretnénk „szivattyúzni”, akkor mintegy 2‐3 kW elektromos áramot kell felhasználnunk.

Hogy a hasonló megoldásoknak itthon miért van nagy jövője? A geotermikus hőszivattyúzás primer energiaforrása a föld, vagyis a lábunk alatt lévő talaj, mely 60-80 cm-nél mélyebben sohasem fagy meg, és 4-5 méternél nagyobb mélységben +11- +15 C hőmérsékletű. Magyarország területén pedig a geotermikus adottságok még előnyösebbek, mint a többi európai országban!

Ezek is érdekelhetnek

További híreink