A CDU (és bajor testvérpártja, a Keresztényszociális Unió, a CSU) 2025-re 3 százalékra tornázná le a munkanélküliségi rátát a mostani 5,5 százalékról. Jelenleg mintegy 2,5 millió embernek nincs állása, az ellenzék szerint ugyanakkor ennél lényegesen rosszabb a helyzet, mert több millió ember él állami juttatásokból. A 3 százalék alatti ráta gyakorlatilag teljes foglalkoztatottságot jelent. Ilyen kisebbfajta gazdasági csodára az 1970-es évek óta nem volt példa Németországban – jegyzi meg a Reuters.
Adófronton érdekes a helyzet: Merkelék évi 60 ezer eurós jövedelemre emelnék fel az szja felső kulcsának belépési sávját a jelenlegi 52 ezer euróról. Ez sokkal visszafogottabb, mint az SPD által javasolt 76 ezer euró. Igaz, a szociáldemokraták a kulcsot is megemelnék ebben a sávban: 42-ről 45 százalékra. Merkelék a szupergazdagokat adóztatnák jobban: az fizetne 45 százalékot, aki egyedül évi 232 ezer eurónál többet keres.
A CDU tervei között szerepel az is, hogy kivezetnék a két Németország egyesítése kapcsán kivetett úgynevezett “szolidaritási” adót. Ezt a magasabb jövedelműek fizetik, sávosan emelkedik, legfeljebb 5,5 százaléka a megfizetett adónak. (10 ezer euró adófizetési kötelezettség után így az adózó 10 550 eurót fizet.) A CDU és az SPD régóta hangoztatja, hogy kivezetné ezt az adót, de konkrét határidőt egyik sem szabott meg. (Hacsak a CDU által korábban mondott 2030-at nem tekintjük annak. )
A kereszténydemokrata adócsomagnak része még a gyermekek után járó kedvézmények növelése az első ingatlanukat megvásárló családok esetében.
Nem szorosan vett adózási kérdés, de a kampány szempontjából fontos: a CDU az első generációs migránsoknak és gyermekeiknek megengedné a kettős állampolgárságot – ha teljesítik a német kritériumokat -, a következő generációknak azonban már választaniuk kell, hogy melyik ország útlevelét tartják meg.
Az SPD hevesen kritizálta a CDU javaslatait, mondván, azok tovább növelik a jövedelmi egyenlőtlenségeket. A közvéleménykutatások szerint a CDU/CSU 16 százalékponttal vezet az SPD előtt (40%-24% az állás), de továbbra is szüksége van egy koalíciós társra.
A Reuters megjegyzi, hogy számos közgazdász és lobbicsoport sürgeti a nagyobb arányú adócsökkentést Németországban. Az intézkedéstől azt várják, hogy felpörgeti a lakossági fogyasztást és így a gazdasági növekedést. A vállalati adók mérséklésére is szükséges lenne szerintük, ez a beruházásokat lendíthetné még feljebb.
A Nemzetközi Valutaalap (IMF) és az Európai Bizottság pedig arra ösztökéli Berlint, hogy az állami beruházások növelésével csökkentse folyó fizetési mérlegének hiányát, s így segítse a gyengébb gazdaságú eurózóna tagtársait.
Borítókép: MTI/EPA/Felipe Trueba
