Az Európai Unión belül augusztusban is Magyarországon volt a legalacsonyabb a villamos energia és a földgáz euróban számolt bruttó végfelhasználói ára a lakosság számára a Magyar Energetikai és Közmű-szabályozási Hivatal (MEKH) által közzétett diagram szerint. Az eredeti ábrát egy teljes körű európai elemzés részeként a MEKH és az osztrák energiahatóság, az Energie-Control Austria megbízásából a finnországi VaasaETT készítette az Eurostat adataiból, de azt a MEKH több, magyar szempontból fontos adattal kiegészítette.
A nem uniós norvég fővárosban volt a legolcsóbb a lakossági áram
Az egyik ilyen adat azt mutatja, hogy mekkora volt az átlagos áramtarifája annak a háztartásnak, amely 20 százalékkal többet fogyasztott a 2022. augusztusában egy rendeletben átlagosnak kimondott, és még rezsicsökkentett árra jogosító, évi 2200 kilowattórányi mennyiségnél. A különbség mintegy 15 százalék volt.
Még az így számolt tarifa is a második legalacsonyabb volt az EU-ban.
(Az adatok a módszertan szerint csak az adott országok fővárosaira vonatkoznak, de Magyarország esetében a fővárosi és az országos ár is azonosnak tekinthető.)
A konkrét érték a budapesti alapár esetében 9,44 eurócent volt augusztusban, a 20 százalékos túllépéssel számolt ár pedig 10,88 eurócent. A MEKH diagramján ez a két ár közé bekerült a nem uniós Szerbia fővárosának az adata is, amely 10,49 eurócent volt. Nem szerepel viszont a másik három nem uniós ország (Montenegró, Norvégia és Ukrajna) fővárosának tarifája, holott érdekesek. Podgoricában például csak hajszállal volt magasabb az ár a budapesti 120 százalékosnál (ez a VaasaETT tanulmányából olvasható ki), az eddig legalacsonyabb kijevi ár feljebb került, mégpedig a budapesti és a belgrádi köz, de a leglátványosabb az, hogy európai összevetésben Kijev helyett most Oslo taszította le Budapestet a trónról.
A legalacsonyabb augusztusi bruttó lakossági áramtarifák (euró per kilowattóra)
- Oslo, 7,31
- Budapest 9,44
- Kijev 9,90
- Belgrád 10,49
- Budapest 120 százalékos túllépéssel 10,88
- Podgorica 10,90
A budapestinél a többi uniós főváros kétharmadában legalább kétszer magasabb a tarifa, a harmadában pedig még háromszor is nagyobb. A legtöbbet Berlinben kellett fizetni (kilowattóránként 39,29 eurócentet), amelyet Prága (37,50 eurócent) és Dublin (36,03 eurócent) követett.
A kedvező magyarországi pozíció mögött a háztartási tarifák 2014-től több lépcsőben történt csökkentése, majd alacsony szinten való befagyasztása áll. A rezsicsökkentés kínálta kényelemből az említett, 2022-es változtatás vett valamennyit el, de a hazai lakosság még így is nagyon kedvezően jut az áramhoz és a gázhoz. (Igaz, a hazai versenypiaci fogyasztók viszont tavaly a legmagasabb árat fizették Európában az áramért.)
A svédek nem fűtenek gázzal
Még szembetűnőbb volt a különbség az európai fővárosokban alkalmazott bruttó lakossági végfelhasználói gázárak között. A budapesti tarifa 2,59 eurócent volt kilowattóránként – tehát a legalacsonyabb az unióban –, az átlagfogyasztás 20 százalékos túllépésével számolté pedig 5,27 eurócent. Az utóbbi uniós összevetésben a harmadik legalacsonyabb volt, de a MEKH diagramján a negyedik, mert abban a két budapesti ár közé a zágrábi (4,49 eurócent) mellett beférkőzött a nem uniós belgrádi (4,61 eurócent) is.
A kijevi ár ezen a MEKH-diagramon sem szerepel. Augusztusban az ukrán főváros volt az európai negatív árrekorder 1,9 eurócenttel.
A jogszabályban meghatározott éves átlagfogyasztás a gáz esetében 1162 köbméter.
Bár a stockholmi ár majdnem tizenháromszor volt nagyobb a budapestinél, ezt érdemes figyelmen kívül hagyni a svéd főváros gázellátásának sajátos volta miatt. A skandináv országokban ugyanis a gázfűtés nem jellemző, Svédországban mindössze 92 ezer háztartásban van gáz. Viszont a többi gáztarifát már célszerű vizsgálni: az amszterdami 16,69 eurócenttel közel hat és félszer volt magasabb budapestinél, és a római 14 eurócentes is majdnem öt és félszer haladta meg a hazait.
A teljes cikk itt olvasható.
Fotó: Pixabay
