– Azért az internetadóval kapcsolatos megmozdulás, némileg rácáfolva a „csendes" jelzőre, elég nagyot szólt. Az ifjúságnak tényleg úgy kell a világháló, mint egy falat kenyér?
– Maslow szükségletpiramisának egyik vicces verziójában a „fiziológiai szükségletek" alatt helyet kapott az internet is, mint a létezéshez elengedhetetlen tényező. A web ma már a csapból folyó vízhez hasonlóan alap-infrastruktúraként van jelen az életünkben. A világháló, a mobiltelefon vagy a közösségi oldalak elemi fontosságúak e korosztály számára. Egyébként az ifjúságkutatók egy része a netadó elleni tiltakozásban egy új politikai generáció körvonalait látta, viszont az én véleményem akkor is az volt, hogy ez egyike az időben és térben elszigetelt eseményeknek. Ahhoz, hogy a mai fiatalokkal kapcsolatban politikai generációról beszélhessünk, a nemzedéki jelleg mellett szükség lenne a status quo megdöntésére irányuló aktivitásra vagy legalább tartós és koherens célokra, egyáltalán számottevő politikai érdeklődésre. Ezeket azonban nem látjuk. A jelenkor fiatalja egymástól független ügyek mellett áll ki, de egyébként más, a társadalom által lényegesnek tartott dolgokról alig vesz tudomást.
– Az internet miatt az utcára mennek, míg mondjuk a szegénység témaköre nem vált ki ilyen heves reakciókat. A racionális-pragmatikus gondolkodás – tehát az ügyek és a kérdéskörök szelektálása – nem okoz torzulást a nyilvánosságban?
– Ez benne van a pakliban, de hogy egy társadalomnak mi a fontos és mi nem, a történelem folyamán mindig is változott. Elképzelhető az ön által is említett torzulás, de hogy mely ügyek értékelődnek föl és sikkadnak el, arra nem könnyű válaszolni. Mindenesetre a 2016-os kutatásban a politikai mellett a közéleti-társadalmi érdeklődésre is rákérdeztünk, s nagyon alacsony értékeket kaptunk – 2,5-es átlag egy 1-től 5-ig terjedő skálán -, de a politika iránti érdeklődés ehhez képest is alulmaradt.
