A Vörösmarty család több szállal kötődik a Velencei-tó térségéhez. Vörösmarty apja „1811-ig dolgozott a Nádasdyak jószágigazgatójaként, majd Velencére költözött és bérelt földeken folytatta a gazdálkodást. A költő ebben az évben kezdte meg Székesfehérváron középiskolai tanulmányait, amelyek során a városban tartózkodott. A költő élete végén, 1853–55 között ismét a Velencei-tó közelében fekvő településen élt és gazdálkodott – immár egy másik, a nyéki közbirtokosság által ingyenesen felajánlott házban és néhány holdas kertjében" – fogalmazott Bányai Balázs történész a lapnak.
A nyéki ház 19. századi formáját egy 1847-es köteten szereplő metszetről ismerjük. Ezen egy téglány alaprajzú, délnyugat felé boltíves tornáccal és igényesen keretezett ablakokkal tekintő kúriát láthatunk, amelyet nád fedett. "Ebben az állapotában vette meg a házat és hozzá 118 kataszteri holdnyi földbirtokot 1884 őszén Nádasdy Ferenc gróftól, a nádasdladányi kastély építtetőjétől fele-fele részben Ott Károly pénzügyminiszteri számtanácsos és neje, Dickmayer Vilma” – mondja a történész.
Ott Károly személyében a híres néprajztudós, Kresz Mária nagymamájának, id. Kresz Gézáné unokatestvérét tisztelhették. Az Ott házaspár nevéhez több átalakítás is kapcsolódik, melynek révén "az egykori tiszttartói kúria is azon igényes, »parkszerű kert«-tel bíró nyéki úri otthonok sorába emelkedett”- hangsúlyozta Bányai Balázs.
Megújul a szocializmusban magára hagyott épület
A kúria harmadában található a mai emlékmúzeum, a többi részben a szocializmusban kialakult szolgálati lakás romjai találhatók meg, így ugyan bármennyire is színvonalas a 2010 után felfrissített kiállítás, igazán ideje lesz a teljes felújításnak, a történeti kert rekonstrukciójának, illetve a park jelentős bővítésének. Ezt a kezdeményezést támogatta az Orbán-kormány 444 millió 500 ezer forinttal. A forrást az Emberi Erőforrások Minisztériuma átadta a VTT Velencei-tavi Terület- és Településfejlesztési Nonprofit Kft.-nek, megbízva a felújítás lebonyolításával. Azért ezt a kft.-t bízta meg, mert 100 százalékban önkormányzati tulajdonban van, az egyik tulajdonosa éppen Kápolnásnyék önkormányzata, másrészt vissza tudja igényelni az áfát, így a támogatás nettó lesz. Ha az önkormányzatot bízta volna meg a felújítással a minisztérium, akkor nemcsak lassabb lenne a folyamat, hanem csak 350 millió forintot, azaz 94 millió 500 forinttal kevesebbet lehetett volna fordítani a felújításra, hiszen az önkormányzat nem tudja visszaigényelni az áfát. Ez pedig nagyon sok pénz, erről felelős vezetők nem mondhatnak le.
A felújítás szakmai partnere a Petőfi Irodalmi Múzeum (PIM). Prőhle Gergely főigazgató arról tájékoztatta a feol-hu-t, hogy a PIM „a jelenleg látható kápolnásnyéki kiállítás létrehozásában, a műtárgyak kölcsönzésében is szerepet vállalt”. A múzeum a jelentősen bővülő, megújuló, múzeumpedagógiai foglalkoztatótérrel és újabb kiállítóterekkel gazdagodó intézmény létrehozatalában is szívesen vesz részt.
A jelentős állami forrás komplex módon fog hasznosulni:
- a múzeumkertbe ékelődött két telek megvásárlásával és átalakításával korszerű személygépkocsi- és buszparkoló épül
- a múzeum és a fejlesztésbe bevont területek állapotfelmérésével, építészeti és belsőépítészeti tervezésével, történeti dokumentáció és értékleltár elkészítésével
- kerttervezéssel és történeti kertrekonstrukció koncepciójának a kidolgozásával, hiszen nemcsak a múzeumépület újul meg, hanem a kúria mögötti üres területen gyönyörű park lesz
- amiben szabadtéri színpad is létesül
- a múzeumépületen belül végre lesz vizesblokk, eltűnik az udvari WC ronda bódéja
- a kiállítótér is közel háromszorosa lesz a jelenleginek
- hangulatos múzeumpedagógiai foglalkoztató tér is kialakításra kerül
A felújítás a tervek szerint 2019 őszére készül el, a kápolnásnyékiek mellett a Kárpát-medencéből hozzánk látogató valamennyi magyarnak örömet fog okozni – zárul a feol.hu cikke.
Borítókép: Pesti Tamás/Fejér Megyei Hírlap
