A KPMG tanácsadó cég figyelo.hu-hoz eljuttatott közleménye emlékeztet rá, hogy az ajánlás elvárásainak való megfelelést alapvetően három különböző időponttól várja el a jegybank, egyrészt 2022. szeptember 15-től, másrészt 2023. július elsejétől, továbbá bizonyos előírások esetében 2025-től. Emellett a hitelkockázat vállalásáról, méréséről, kezeléséről és kontrolljáról szóló MNB jegybanki ajánlásnak a koncentrációs kockázatokról szóló részét kiegészítették, az ebben lévő módosítások 2022. október 1-től lépnek életbe. A jövő hét közepétől érvényes változtatások szerint az MNB a megújított zöld ajánlásában három időbeni szakasz teljesítésével várja el a hazai hitelintézetektől, fióktelepektől, hogy 2025-ig álljanak át a zöld működésre, azaz azonosítsák, mérjék, kezeljék, felügyeljék és hozzák nyilvánosságra az éghajlatváltozással kapcsolatos és környezeti kockázatokat. A bankok szerepe kulcsfontosságú a teljes hazai gazdaság karbonsemleges átállásában, így alapvető, hogy képesek legyenek megalapozott stratégiai és üzleti döntéseket hozni ennek kapcsán.
Az MNB közelmúltban publikált dokumentuma az uniós szabályok időközbeni átalakulása, a jegybank friss felmérései és piaci konzultációi alapján a korábbinál konkrétabb elvárásokat támaszt, és egyértelműen kiemelt célok felállításával ösztönzi a bankokat, illetve az itthon működő banki fióktelepeket a fenntarthatóbb működésre. Az egyes jegybanki elvárásokat a hitelintézeteknek fokozatosan, idén szeptember 15-től, 2023. júliustól, illetve 2025. januártól kell teljesíteniük. Az MNB külön, úgynevezett tudástárban további hasznos háttérinformációkat nyújt a piaci szereplőknek a zöld pénzügyi folyamatokról az ajánlás kapcsán. A piaci szereplőknek a stratégiájukban, üzleti tervükben és modelljükben már idén figyelembe kell venniük, és a következő években részletesen integrálniuk kell az éghajlatváltozással kapcsolatos környezeti kockázatokat és lehetőségeket. Ezeknek megfelelő módszertannal, kialakított teljesítmény- és kockázati mutatókkal, illetve a hitelintézeteknek a kockázatokra adott válaszaival rövid, közép és (legalább 10 éves) hosszútávú időhorizonton a kulcsfontosságú szektorokra, földrajzi területekre, termékekre, szolgáltatásokra is ki kell terjedniük. A vállalatirányítás terén kulcsfontosságú, hogy a hitelintézet irányító testülete már ez évtől ismerje, értse és hatékonyan felügyelje a klímaváltozási és környezeti kockázatoknak a banki működésre gyakorolt hatásait, hogy azok összhangban legyenek az adott piaci szereplő kockázati stratégiájával. Az MNB elvárja, hogy a hitelintézeteknél még 2022-ben jelöljenek ki az éghajlatváltozás és környezeti kockázatok kezeléséért, kontrolljáért felelős szervezeti egységet vagy vezetőt, aki rendszeresen beszámol tevékenységéről a bank vezetésének.
A hitelintézeteknek fokozatosan elemezniük kell, hogy a klímakockázatok miként hatnak a hagyományos hitel-, működési-, piaci- és likviditási kockázataikra. Ennek keretében számszerűsíteni kell az éghajlatváltozási és környezeti kockázatokat, ki kell alakítani az ezek mérésére és mérséklésére használt eljárásokat, eszközöket és módszereket (a támogató IT-háttérnél is). E kockázatok monitorozására megfelelő eljárásokat, mérőszámokat kell alkalmazni a kitettségek, ügyfelek és portfóliók szintjén. Az ajánlás elvárja a bankoktól, hogy környezeti szempontból is fenntartható hitelezési politikát dolgozzanak ki. A banknak az eljárásai és módszertana révén képesnek kell lennie arra, hogy a hitelkockázat-vállalás és -kezelés során ellenőrizhesse: ügyfelei valóban fenntartható célokra fordítják-e a hiteleiket. Szükség van az ügyfelek rendszeres éghajlatváltozási és környezeti kockázati átvilágítására, illetve az ennek kapcsán fokozott kockázatot hordozó kitettségek figyelemmel kísérésére. A hitelintézeteknek saját működésük kapcsán is mérniük kell a tevékenységükhöz kötődő közvetlen, illetve a megvásárolt energiához kapcsolódó közvetett karbonkibocsátást.