A világ tőkepiacai számára mértékadó részvényindex, az S&P 500 kosarába tartozó vállalatok második negyedéves gyorsjelentéseit átnézve azokban az „infláció” és a „hiány” kifejezés 2010 óta nem látott gyakorisággal fordul elő. Kedvelt eszköze ez a részvényelemzőknek – nemcsak a számokból, hanem a szövegekből is dolgoznak. Az alapanyagköltségek növekednek, a beszállítói láncok széttöredezettsége áruhiányhoz vezet, felhajtva ezzel az árakat.
Ennek alapján erős kétségek vetődnek fel azzal kapcsolatban, hogy a cégek meddig képesek növelni az árbevételüket.
Ha a forgalom bővülése megtorpan, akkor átszervezésekkel, költségcsökkentésekkel, pénzügyi műveletekkel egy darabig még lehet ugyan gyarapítani a profitot, de ezeknek csak rövid távú hatásai lesznek. A nyereséghez, az árrés növeléséhez elsősorban árbevétel kell.
Nézzünk néhány példát. Az egyik legnagyobb amerikai szeszesital-előállító, a Brown–Forman (a Jack Daniel’s gyártója) közölte, hogy az üvegpiaci hiány, valamint az agávé – a tequila előállításához használt alapanyag – magasabb ára, továbbá a beszállítói láncokban bekövetkezett törések a második negyedévben 70 bázisponttal csökkentették a bruttó árrést (a forgalomból levont termelési költségek és az árbevétel hányadosa). Más nagyvállalatok is panaszkodnak erre; többek között a Campbell Soup, a Clorox, a Colgate-Palmolive beszállítói problémákra, alapanyaghiányra figyelmeztet.
Egy globális logisztikai cég, a CH Robinson statisztikája szerint a tengerentúli, hajón érkező szállítmányok időben megérkezésének a valószínűsége 35 százalékra zuhant a tavalyi 80-ról. Nem nehéz elképzelni, hogy a szűkös raktárkészleten alapuló spórolásra, a nagyon feszes beszállítói láncú működésre épülő termelési modelleket miként vágja ez haza.
A tengeri fuvarozások akadozása miatt ugrásszerűen megnőtt a kereslet a légi szállítás iránt, persze ezek sem bírják a nagyobb terhelést.
Néhány jelentősebb reptér, például a chicagói immár rendszeresen közli, hogy akár két hetet is csúszhatnak a szállítmányok.
A nagy kérdés az, hogy a második negyedévre vonatkozó gyorsjelentésekben fellelhető figyelmeztetések (infláció, alapanyaghiány) miként érintik a következő időszakban várható profitokat és ezeken keresztül a részvények árfolyamát.
Más aggasztó jelek is feltűntek.
Ilyen például a fogyasztói bizalom csökkenése – a University of Michigan indexe csaknem egy évtizedes mélypontra süllyedt. Az amerikai GDP durván kétharmadát a lakossági fogyasztás adja, a fogyasztói bizalom így létfontosságú a tőzsdei árfolyamok szempontjából. A delta-variáns terjedése és az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed által beígért monetáris szigorítás szintén a részvények ellen dolgozik.
A teljes cikk a Figyelő legfrissebb számában olvasható.
(Borítókép: Kereskedők a New York-i Értéktőzsdén 2020. március 18-án a New York-i Wall Streeten. (Johannes Eisele, Europress/AFP)
