Alapos térképátrajzolás előtt áll a székelyföldi krumplitermesztés és -feldolgozás. Új távlatok nyílnak a szakterület országos „dobogójának” két fokát immár évtizedek óta elfoglaló megyék, Kovászna – történelmi nevén Háromszék – és Hargita termésének értékesítése szempontjából. (Kettejük közé csak a korai burgonya tekintetében egyeduralkodó dél-romániai Dâmbovița megye ékelődik be.) A hargitai Gyergyóremetén ugyanis 2022 végén elkezdi működését a külhoni vállalkozásserkentő program keretében épülő, 90 millió eurós (csaknem 32,5 milliárd forintos) magyar befektetésből megvalósuló krumplifeldolgozó. Az évi 66 ezer tonnás termésből a hasábburgonya-alapanyagot és a burgonyapelyhet készítő üzem az egész Székelyföld mezőgazdasága szempontjából meghatározó beruházásnak ígérkezik.
Krumpliparadicsom
Az Eurostat adatai szerint tavaly 55,3 millió tonna burgonya termett az Európai Unió országaiban
. Az össztermés 4,9 százalékát (ami közel 2,7 millió tonnát jelent) Románia adta.
Ez ugyan 27,4 százalékkal kevesebb, mint amennyit 2000-ben gyűjtöttek be, a képet azonban nagyban árnyalja, hogy az elmúlt húsz év alatt a korábbinak a felére csökkent az EU-s krumpliföldek nagysága. Keleti szomszédunkban például 41,4 százalékkal kisebb felületet jegyeznek. Ez azt jelenti, hogy az 1989-ben nyilvántartott 275 ezerhez képest ma már csak 174 ezer hektáron terem ott kolompér. Ebből mindössze 27 ezer hektár szerepel a Mezőgazdasági Kifizetési és Intervenciós Ügynökség (APIA) nyilvántartásában, a többi elvileg háztáji gazdaságok részét képezi.
Ebben a mezőnyben, illetve az ecsetelt körülmények közepette áll az élen a székelyföldi krumpliágazat.
Hogy mitől ilyen erős a régió ebben a növénykultúrában, arra Könczei Csaba parlamenti képviselő, az alsóház agrárbizottságának a tagja, korábban háromszéki mezőgazdasági igazgató így válaszolt: „Nemcsak Kovászna megye, hanem egész Székelyföld klímája, talajadottságai ideálisak a burgonyatermesztéshez. Hagyománya is van ennek a kultúrának, az évek folyamán pedig a régió felzárkózott a legmodernebb technológiákhoz, felszereltséghez. Háromszék esetében lényeges, hogy egyre bővül az öntözőkapacitása, s a termelők szakmai képzettsége, tudása, tapasztalata is jelentős mértékben lehetővé teszi, hogy élen járjunk a krumplitermesztésben.”
Háromszék burgonyakultúrájának az összterületét amúgy nem könnyű hitelesen meghatározni. Az APIA adatai szerint 9800 hektár, míg az önkormányzatok mezőgazdasági jelentései alapján valamivel több mint 12 ezer hektárról beszélhetünk. A különbség abból adódik, hogy nem minden krumpliföldre kérnek területalapú vagy egyéb támogatást, továbbá vannak jogi, kultúraszerkezeti változtatások miatti eltérések is.
E téren a csúcsot 2007-re datálják, akkor összesen 22,4 ezer hektáron termesztettek burgonyát a megyében. Ám míg 1991-ben hektáronként 10 tonna volt az átlagtermés, mostanában 25 tonna körüli mennyiséget takarítanak be. Az idén 21-22 tonna a középérték, mert bár jól indult az év, a júliusi szárazság épp a gumónövekedés idején érte az ültetvényeket, így a szokásosnál apróbb a krumpli. Az értékesítés területén sincsenek nagy változások. A termés többségét a mezőről viszik el, és az 1,10 lejes (80 forintos) kilónkénti árral sem elégedetlenek a termelők.
Széles perspektívák
Hargita megyében jelenleg hétezer hektáron terem pityóka. Háromezerre fizet támogatást az APIA, a többi háztáji gazdaság. A hektáronkénti átlag ott sem haladja meg a 21 tonnát.
A székely krumplitermesztés eddigi legnagyobb gondja abból fakadt, hogy a terménynek alacsony volt az ára.
Az inflációs jelentésekben is azon alapélelmiszerek között tartották számon, amelyeknek a leginkább csökkent a kilogrammonkénti értéke. Még a tavaszi időszakokban is nagyon sok termelő volt kénytelen 0,50 lejért (50 bani, azaz csaknem 37 forint) túladni a készleten, miközben az önköltségi ár 70 bani környékén alakult. Az elmúlt években a burgonya piaca némi átalakuláson ment át abból a szempontból, hogy a fogyasztók már nem igazán vásárolnak fel nagyobb tételben, jellemzően inkább a napi fogyasztásuknak megfelelő mennyiséget veszik meg az üzletekből.
Mint említettük, az értékesítésnek széles perspektívákat nyit a Gyergyóremetén létesülő hasábburgonya-, valamint burgonyapehely-készítő üzem. Ugyanott egy nyolcezer négyzetméteres alapterületű tároló és friss, konyhakész krumplit előállító egység is épül. Egymás szomszédságában húzzák fel a hasábburgonya-gyártó üzemet és a krumplipehelygyárat, hogy a hasábok előállítása folyamán keletkező veszteséget a pehelykészítéshez használhassák fel.
Kelet-Európában a legnagyobb
A hasábburgonya-üzem évi 27 ezer tonna terméket állít majd elő 54 ezer tonna alapanyagból. További két, 10-10 ezer négyzetméteres tárolót építenek friss, konyhakész kolompért gyártó üzemmel kiegészülve Gyergyóalfaluban, illetve Szováta közelében. Mindez együtt Kelet-Európa legnagyobb krumplifeldolgozói beruházását ígéri.
A hasábburgonya iránt évről évre nő a kereslet az európai piacon, a pehelyre pedig még annál is nagyobb az igény
– mondta el Kari András, az invesztíció szakmai vezetője. Ezt az is bizonyítja, hogy már most jelentkeznek a felvásárlók, akik szeretnék lekötni a szükséges mennyiségeket. A pék-, a húsipar, de a gyógyszergyártók által is keresett termékből óránként 600 kilót lesznek képesek gyártani. Az építkezés 2022 tavaszán kezdődik, a gazdákkal való szerződéskötésekre azonban már az idén sor kerül, hiszen a jövő év végén induló termelésnek szüksége lesz a jó minőségű alapanyagra. Vetőmagot is biztosítanak a gyergyói, csíki és háromszéki gazdáknak – csak az idén 14 tonnát –, majd az elért eredmények alapján választják ki azt a négy-öt fajtát, amellyel dolgozni fognak.
Növelik a termőterületet
A gyergyóremetei két üzem tervezett kapacitása, mint cikkünk elején jeleztük, nagyjából évi 66 ezer tonnás. Ehhez legalább háromezer hektáron termő alapanyagra lesz szükség. A jó minőség és a folyamatos ellátás biztosítása érdekében létesítik a tárolókat Remetén, Alfaluban és Szováta mellett. Az egységek végül egyenként 15 ezer tonna krumpli tárolására lesznek alkalmasak. Mivel a három székelyföldi megyében eddig összesen körülbelül 14 ezer tonna ipari felhasználásra szánt burgonyát termesztettek, kedvező tapasztalatok esetén valószínűsíthető, hogy a gazdák egyre nagyobb területeket fordítanak majd erre a célra.
A cikk a Figyelő hetilap október 21-iki számában került publikálásra.
(Borítókép: Dél-romániai árus egy bukaresti piacon. A feldolgozott krumplival a székelyek az európai piacokat is megcélozzák (Getty Images)
