Meghalunk, de a mesterséges intelligencia avatárunk tovább élhet

Hírek Halas N. Gábor
Az úgynevezett digitális ikertestvérek nem hús-vér ikreink, hanem egy személy digitális másolata, amely mögött egy mesterséges intelligencia szoftver ketyeg. E digitális ikertestvérünk segítheti a munkánk, de gyermekeinkre, unokáinkra is örökül hagyhatjuk e virtuális lenyomatunkat.

A járványt megelőző időszakhoz képest nagyon sok munkavállaló hagyja ott állását világszerte, a jelenség pedig kezd Magyarországra is begyűrűzni. A hosszú évek óta gürcölő emberek a globális krízis hatására rádöbbentek, hogy nem akarják folytatni a stresszel, kötöttségekkel és az ebből fakadó betegségekkel járó életvitelt. De mi történne akkor, ha lenne egy digitális másunk, aki elvégezné helyettünk a mindennapi, monoton feladatokat? Vagy azok egy részét? Jó lenne, ha unokáink a halálunk után is beszélgethetnének mesterséges avatárunkkal? A magyar Stylers Group szakértői szerint a digitális halhatatlanság ma már nem csak sci-fi. (A hazai Stylers Group IT szolgáltató cégcsoport 2004 óta működik: komplex üzleti IT megoldásokat biztosítanak; 2010 óta jelen vannak az amerikai piacon.)

Az elmúlt egy évben tehát gyökeresen megváltozott az emberek hozzáállása a munkavégzéshez, és a munkáltatókkal szembeni elvárások is más szempontok alapján szerveződnek, mint korábban. Kutatások szerint az alkalmazottak 53 százaléka továbbra is otthonról szeretne dolgozni és a munkavállalók többségét rugalmas beosztással és távmunka-lehetőséggel lehet elcsábítani. Ugyanakkor a karanténidőszakban sokan feltették maguknak a kérdést, hogy hogyan tervezik a jövőjüket és milyen életet szánnak maguknak a járvány után. Az eredmény: csak Amerikában minden negyedik munkavállaló tervezi elhagyni munkahelyét, amint visszaáll a COVID előtti rend. Nem csoda, hogy egyre többen gondolják úgy, hogy a technológia segítheti hozzá az embereket egy hosszabb, kiegyensúlyozottabb és egészségesebb élethez. Ez egészen ellentmondásos helyzet: miközben sokan továbbra is féltik a munkájukat a „gépektől”, a kiégett munkavállalók inkább a digitális avatárjukhoz fordulnának támogatásért – és ez már nem a távoli jövő.

Mi történik, ha megszületik a digitális ikertestvérünk?

Ha azt gondoljuk, hogy ezek a megoldások egyelőre csak a Westworldben és a Mátrix filmek világában léteznek, nagyot tévedünk

– az első digitális avatárok már a szárnyukat bontogatják a mesterséges intelligencia (Artifical Intelligence, AI) és gépi tanulás (Machine Learnig – ML) nyújtotta szinte korlátlan technológiai lehetőségek felhasználásával. Ezek az eszközök az arra vállalkozók minden digitális lépését tanulmányozzák – az általa használt szófordulatoktól kezdve a közösségi oldalakon mutatott viselkedésén át. Ebből pedig egy olyan kibermásolat készül, amely képes elvégezni a mindennapi irodai feladatokat, ha felhasználója éppen pihenni szeretne.

Igaz, a fizikai munkavégzés területén is láthatunk már példákat ember és gép együttműködésére, ahol különböző okoseszközökkel (például érzékelővel ellátott munkakesztyűvel) digitalizálják az elvégzett folyamatokat, az összegyűjtött adatokat pedig a termelékenység növelésére és bizonyos lépések automatizálására fordítják.

Már e kezdeti lépések is új távlatokat nyithatnak a mindennapi életünkben, hiszen hozzájárulhatnak ahhoz, hogy hatékonyabb munkát végezhessünk, miközben fizikai és mentális egészségünket is könnyebben megőrizhetjük. A következmények azonban még messzebb vezetnek: vajon milyen hatással lesz a munkavégzés jövőjére, ha tömegesen születnek meg digitális másaink?

Kérdés, hogy ha az idő haladtával bizonyos feladatokban szinte tökéletes helyettesítőink lesznek az avatárjaink, akkor vajon szükség lesz még ránk is?

A jelenlegi technológiák alapja az, hogy ember és digitális mása egymás nélkülözhetetlen kiegészítői, az avatár a munkavállalótól tanul, és együtt lesznek képesek igazán jó és hatékony munkát végezni.

Ki lesz az igazi kenyérkereső? Érdekes elgondolkodni rajta, hogy viszonyulunk majd az anyagi javakhoz a digitális halhatatlanság korszakában. Ha az avatárunk dolgozik helyettünk, hogyan alakul majd a fizetésünk? Lehetséges lenne, hogy a hónap végén ugyanúgy érkezik az utalás a bankszámlánkra, miközben a kibermásolatunk dolgozott helyettünk?

Kié lesz a digitális iker? Mivel ennyire egyértelmű szimbiózis lesz ember és digitális másolata között, azt gondolhatjuk, hogy automatikusan mi rendelkezhetünk majd saját kibermásolatunkkal. Akkor is ez lesz a helyzet, ha a munkáltató biztosítja a létrehozásához és életben tartásához szükséges technológiát? Ha pedig a mi tulajdonunk lesz munkahelyi avatárunk, eladhatjuk azt a cégnek?

Avatárok rossz kezekben? Ahogy most is sokan használják rossz célokra a mesterséges intelligencia által nyújtott lehetőségekkel, könnyű belátni, hogy a náluk sokkal többet tudó digitális ikertesvéreknek is nagy hasznát tudnák venni a hackerek. Megtörténhet, hogy elrabolják vagy távolról, digitális módszerekkel túszul ejtik avatárunkat és váltságdíjat kérnek érte, akár ma a zsarolóvírusok? Ilyen esetben hogyan bizonyíthatjuk majd, hogy nem mi követtük el a visszaéléseket?

Klímaváltozás: elsőre azt gondolhatnánk, hogy ha fizikai valónkat a virtuális térbe költöztetjük, sokkal könnyebben megóvhatjuk környezetünket, hiszen a túlnépesedés okozza a legkomolyabb problémát a Földnek. A digitális avatárok életben tartásához azonban rengeteg számítási kapacitásra, azaz hardverekre és energiára lesz szükség – vajon ezt is elviseli majd bolygónk?

Élet a halál után: beszélgessen az unokákkal!

Sajnos sokan nem csak a saját életüket voltak kénytelenek átértékelni a pandémia hatására, hiszen szinte minden családot ért veszteség az elmúlt évben.

Amennyire fontos volt korábban az, hogy az elhunytak megnyugtató módon rendelkezzenek vagyoni tulajdonukról haláluk előtt, úgy vált világossá, hogy ma már a digitális javak – email fiókok, közösségi profilok, kriptovaluták – sorsáról is éppúgy érdemes gondoskodni. De mi a helyzet akkor, ha a fejlett AI és ML megoldásoknak köszönhetően elérkezik a digitális halhatatlanság kora, és a minket élethosszig tanulmányozó avatárunk még hosszú évekkel a halálunk után is képes lesz beszélgetni utódainkkal? A járvány miatt több generációs ugrást követően ismét szembesült az emberiség saját halandóságával és a fennmaradását veszélyeztető egyéb fenyegetésekkel, egyfajta pót-megoldás a digitális lenyomatunk létrehozása lehet.

Valóban ideje elgondolkodni azon, hogy milyen módokon lehet és érdemes összegyúrni az emberek és a gépek tulajdonságait, és ebbe az irányba fejleszteni a jelenleg elérhető AI-technológiákat. Ahogy a felvetett kérdések is rámutatnak, ehhez rengeteg etikai kétely kapcsolódik, amelyeket éppúgy fontos körültekintően megoldani, mint a technológiai kérdéseket. Az biztos, hogy bár arra még várni kell, hogy tökéletes digitális ikertestvért teremthessünk magunknak, bizonyos munkafolyamatokban, sablon e-mailek és jól definiálható feladatok elvégzésében már most is számíthatunk rájuk, így az AI-forradalom már itt van velünk. „Fontos hangsúlyozni, hogy a technológia alapja az ember, virtuális mása mindent tőle tanul, így nem arról van szó, hogy a gép helyettesíti az embert, sokkal inkább arról, hogy együtt él vele és támogatja mindennapi tevékenységei során” – mondja Gönczy Gábor, a Stylers Group CEO-ja.

A cégnek a friss amerikai trendekre is jó rálátása van, hiszen a csapat tengerentúli irodája a kaliforniai (Silicon Beach-nek is nevezett) San Diegoban található, ahol többek között Oprah Winfrey és Deepak Chopra cégei számára is készítenek, üzemeltetnek informatikai megoldásokat. Itthon pedig olyan nagyvállalatokkal dolgoznak együtt, mint az MOL, a Raiffeisen Bank, az ELMÜ, a Cofidis, a Fundamenta, a Profession vagy az Extreme Digital.

(Borítókép: Getty Images)

További híreink