Meghalt az elnökük: lélegzetvisszafojtva figyel a világ, mit tesz most Irán – ő lesz az utódja

Hírek vg.hu
Ötnapos gyász veszi kezdetét Iránban, miután bizonyossá vált, hogy tisztázatlan körülmények között odaveszett az iráni elnök és az iráni külügyminiszter is. Nagy kérdés, hogyan reagál a tragédiára Irán, van azonban néhány ismert részlet arról, mi következik most a perzsa államban és mire készülhet a világ.

Csak kapkodja a fejét az ember, a rendkívüli események egymást érik a világban. Az orosz-ukrán és az izraeli-palesztin háborún túl szerdától Szlovákia és az Európai Unió sokkolta a világ közvéleményét, vasárnap pedig már Iránból jelentettek olyan eseményt, amelynek következményei beláthatatlanok

Miközben Európa – és benne Magyarország – sorsdöntő választásokra készül, soha nem látott merényletet követtek el egy uniós tagállam kormányfője, Robert Fico ellen Szlovákiában. A politikus súlyos állapotban van, de túljutott az életveszélyen. A döbbenetből még fel sem ocsúdott a közvélemény, máris bekövetkezett egy újabb dráma.

Az iráni elnököt és a vele utazó magasrangú delegációt szállító helikopter tisztázatlan körülmények között magyar idő szerint vasárnap kora délután lezuhant az Irán észak-nyugati részén fekvő Kelet-Azerbajdzsán tartományban, Varzaqan régiójában egy sűrű erdőben. Mostanra tudjuk, a fedélzeten tartózkodó kilenc fő közül senki nem éle túl a katasztrófát,

  • meghalt Ebrahim Raiszi iráni elnök
  • és Irán külügyminisztere, Hoszein Amir-Abdollahian is.

Amit nem tudunk, hogy a tragédiára, hogyan reagál az iráni rezsim, ami az elmúlt hetekben eleve prés alatt volt, miután eszkalálódott a viszonya Izraellel és kölcsönös katonai csapást mértek egymásra. Egy biztos: sem a közel-keleti viszonyoknak, sem a világnak nem hiányzott egy újabb masszív kockázat, már pedig Raiszi iráni elnök és Hoszein Amir-Abdollahian iráni külügyminiszter váratlan halála ezt kétségtelenül magában hordozza. Van azonban néhány ismert részlet arról, mi következik most Iránban, és hogy mire készülhet a világ.

Ki lesz az új iráni elnök?

A legfontosabb talán, hogy megvan, ki veszi át az iráni elnök helyét. Az iráni alkotmány értelmében az elnök halála vagy cselekvőképtelensége esetén az első alelnök tölti be a tisztséget egészen addig, amíg meg nem tartják a váztásokat. Erre nem sok időt kell várni, legfeljebb 50 napot.

Vagyis Iránnak legkésőbb július végére új elnöke lehet.

Az első alelnök nem más, mint Mohammad Mokhber, aki 2021 augusztusától tölti be ezt a funkciót. Érdemes tudni, hogy más országokkal ellentétben Irán első alelnöke kinevezett, nem pedig választott tisztség. Egyáltalán nem súlytalan, hiszen amikor 1989-ben Iránban megszűnt a miniszterelnöki pozíció, részben ide kerültek át a vonatkozó jogosítványok. Számos kinevezett alelnök dolgozik egyidejűleg az iráni kormányban, de a Mokhber az első az egyenlők között.

Alelnöki kinevezése előtt 14 éven át az iráni Setad vezetőjeként szolgált, amely egy erős gazdasági konglomerátum. A Reuters vizsgálata szerint az iráni legfelsőbb vezető közvetlen irányítása alatt álló szervezet értéke több tízmilliárd dollárra tehető. Mokhber felügyelete alatt a Setad kifejlesztette az iráni koronavírus elleni oltóanyagot, a Coviran Barekatot éppen a világjárvány tetőpontján. A vakcina hatékonyságát azonban megkérdőjelezték, a jelentések szerint az emberek súlyos orvosi reakciókat szenvedtek el az oltás beadása után.

Ki volt Ebrahim Raiszi iráni elnök, akinek a helikoptere most lezuhant?

Raiszi iráni elnök 63 éves korában halt meg. Még 2021 nyarán lépett hivatalba, vagyis közel három éven át volt Irán elnöke. A konzervatív és keményvonalas frakciókat képviselte az iráni politikában és jó úton haladt, hogy a jövőre újraválasszák. Talán jól mutatja, milyen fontos szereplője volt az iráni vezetésnek, hogy Ali Khamenei ajatollah, Irán 85 éves

legfelsőbb vezetőjének lehetséges utódjaként emlegették.

Miután Raiszi korábban ügyészkét és főbíróként tevékenykedett, az igazságszolgáltatásban és a vallási elitben is mély kapcsolatokkal rendelkezett. Sikerült jó viszonyt kialakítani minden kormányzati ággal, katonai és törvényhozói hatalommal, valamint a hatalmas teokratikus uralkodó osztállyal. Éppen ezért kevéssé valószínű, hogy belső merénylet áldozatává vált volna. Ugyanakkor az igaz, hogy a perzsa nép körében már finoman szólva sem örvendett egyöntetű népszerűségnek.

Ennek egyik oka az általánosan romló életszínvonal volt, a másik pedig egy konkrét botrány 2022 végéről, ami a 22 éves Mahsa Amini halála miatt robbant ki. A fiatal lány vétett a hidzsáb szabályai ellen. A tüntetések 2023 közepén értek véget azt követően, hogy 500 ember vesztette életét, amikor a biztonsági erők oszlatni kezdtek. Hét embert kivégeztek a zavargásokban játszott szerepük miatt. Az ENSZ szerint Irán emberiesség elleni bűncselekményeket követett el, beleértve a gyilkosságot, a kínzást és a nemi erőszakot.

Raiszi fiatalon, még 15 évesen kezdett tanulni a híres quomi vallási szemináriumban a korabeli legkiválóbb muszlim tudósok keze alatt. Itt ismerkedett meg Khamenei jelenlegi ajatollahhal, aki tanára volt. Ő nevezte ki 2016. március 7-én az Astan Quds Razavi, Mashhad legnagyobb vallási alapítványának elnökévé. Már 2017-ben is indult az elnöki tisztségért, de akkor alulmaradt Hasszan Rouhanival szemben. Egy rövid szünetet követően az iráni igazságszolgáltatási rendszer új vezetőjének kérte fel Khamenei ajatollah 2019-ben. Az igazságosság védelmezőjeként és a korrupció elleni harcosként mutatkozott be. Csakhogy emberi jogi szervezetek szerint miután 1985-ben Teheránba tette át a székhelyét,

tagja volt a politikai foglyok kivégzését felügyelő bírói bizottságnak.

Az Egyesült Államok emiatt szankciókat vezetett be ellene. Raiszi viszont ezzel együtt is szépen emelkedett a ranglétrán és 2021-ben Irán elnökévé választották. A gázai háború tavaly októberi kitörése óta számtalan alkalommal ítélte el Izraelt a palesztinok ellen elkövetett „népíritás” és „mészárlás” miatt. Bosszút ígért a zsidó államnak a szíriai iráni konzulátust ért támadásra válaszul.

Khamenei ajatollah hétfői üzenetében bejelentette, Iránban ötnapos gyászt rendel el. A legfőbb vezető egyúttal keményen dolgozó papnak és népszerű elnöknek jellemezte Raiszit, aki életét Irán népének, az ország és az iszlám szolgálatának szentelte.

 

A cikk itt olvasható.

Címlapfotó: AFP

Ezek is érdekelhetnek

További híreink