Megfordultak a 2000-es évek kedvezőtlen népesedési trendjei

Hírek
2023 egyik kiemelt eseménye volt, hogy megérkeztek a 2022-es népszámlálás adatai. Ilyen módon betekintést nyerhettünk nem csupán az elmúlt egy év folyamataiba, de hosszabb távon, egy évtized vonatkozásában is áttekinthetjük a hazai folyamatokat. A 2022-es népszámlás a legtöbb területen nagy előrelépést mutat a 10 évvel ezelőtti helyzethez képest – derül ki az Oeconomus kutatásából.

A következő elemzés a népszámlálás eredményei alapján vizsgálja a társadalmi és gazdasági folyamatokat, és a lakosság ismereteinek változásával összefüggésben elemzi, többek között a nyelvtudás, a digitális készségek és az iskolai végzettség változását. A bővülő ismeretek közvetlen alapot biztosítanak a foglalkoztatás átalakulásához. Ezen kívül fókuszba kerül a foglalkoztattak számának emelkedése, a főbb foglalkoztatási csoportok és gazdasági szektorok súlyának átrendeződése is. A foglalkoztatás bővülése, a magasabb hozzáadott értékű ágazatot súlyának emelkedése hozzájárul a kedvezőbb jövedelmi helyzethez. Ennek következtében javultak a termékenységi mutatók, valamint emelkedett a házasságkötések száma, amely indikátorokra a következő elemzés szintén kitér. Továbbá a kedvező gazdasági folyamatok eredményeként megfigyelhető volt a lakhatási viszonyok, a lakásszám növekedése is, amely ugyancsak látókörbe kerül ebben az elemzésben.

Bővülő ismeretek – Nyelvtudás
A 2011-es adatokhoz képest a magyar lakosságnak jelentősen magasabb az iskolai végzettsége, a nyelvismerete és a digitális jártassága. Hazánkban a leggyakoribb idegen nyelv az angol, amelyet minden negyedik ember beszél. Számuk 2011 óta jelentősen, 50%-kal nőtt. Német nyelvtudással 1,2 millióan, közel 100 ezerrel többen rendelkeznek, mint 2011-ben. Emellett a legtöbbek által beszélt nyelv az orosz, amelyet 204 ezren, a francia, amelyet 147 ezren, és a román, amely 138 ezren beszélnek.

Európai uniós összehasonlításban, az Eurostat (2023) adatai alapján, – azok közül az országok közül, amelyek vonatkozásában rendelkezésre állnak adatok, – Belgium után Magyarországon emelkedett leginkább, körülbelül harmadával, az idegen nyelvet beszélők aránya. Ugyanakkor, ha csupán 6 éves időtávon, 2016 és 2022 között vizsgáljuk az adatokat, Belgiumban csökkent az idegennyelvet beszélők aránya, míg Magyarországon 2016 és 2022 között is a harmadik legnagyobb mértékben, közel 15%-kal bővült az idegen nyelvet beszélők aránya. Érdemes látni azt is, hogy 2016 és 2022 között 8 országban csökkent a legalább egy idegen nyelvet beszélők aránya.

Digitális készségek
A digitális jártasság tekintetében a 6 éves és annál idősebb népesség nagy többsége, 83%-a végez rendszeresen valamilyen digitális tevékenységet. 53%-uk az interneten való böngészésen és a telekommunikáción túl magasabb szintű digitális tevékenységet is folytat: online intézi ügyeit, vásárol vagy szoftvert használ.

Munkaerőpiaci trendek
A lakosság ismereteinek bővülésével kedvezőbb lett a munkavállalók munkaerőpiaci helyzete is. Jelentős mértékben, közel 800 ezer fővel emelkedett a foglalkoztatottság 2011 és 2022 között, és ezen belül az értelmiségi, szellemi foglalkozásúak aránya növekedett, függetlenül attól, hogy hazánk képes volt jelentős ipari kapacitásokat vonzani az elmúlt évtizedben. Ezek az adatok a gazdaság komplexitásának növekedésére, és a magasabb hozzáadott értékű ágazatok növekvő arányát mutatják.

A legnagyobb mértékben a felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások aránya bővült, 18,1%-kal. A gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók aránya szintén 10%-t meghaladó mértékben emelkedett. Növekedett az egyéb, felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkoztatottak aránya is, míg az irodai, ügyviteli dolgozóké lényegében stagnált. A munkaerőpiac kisebb szegmensét képviselő fegyveres szervek foglalkoztatottak aránya is kétszámjegyű emelkedést mutatott. Eközben – a szektorok növekvő gazdasági súlya ellenére is – csökkent az iparban, a kereskedelem és szolgálatás ágazatban, valamint mezőgazdaságban dolgozók aránya.

Szinte az összes gazdasági ágazatban növekedett a munkavállalók száma, köszönhetőn a foglalkoztatás bővülésének, amely során a 2011-es 3,9 millió foglalkoztatottról 4,7 millió főre emelkedett a munkában állók aránya. A feldolgozóipar (18,8%) és a kereskedelem és gépjárműjavítás (13,1%) voltak a húzóágazatok.

Megfordultak a 2000-es évek kedvezőtlen népesedési trendjei
A KSH felmérése alapján 2011. év jelentette a mélypontot a születési statisztikában, azonban az utóbbi éveket a gyermekvállalási kedv emelkedése jellemezte. A teljes termékenységi arányszám a történelmi mélypontot jelentő 2011. évi 1,23-ról megközelítette az 1,6-os szintet. Hazánk esetében Európai összehasonlításban is kedvező trendet láthatunk. Emelkedik a harminc év alattiak körében a házasságkötések száma is.

Az Eurostat adatai (2023) alapján Magyarországon az európai uniós csökkenő trenddel ellentétes folyamatok zajlanak. Hazánk esetében a termékenységi ráta javulást mutat 2011 óta. Eközben az európai uniós átlag romlott ebben az időszakban. Magyarországon 2021-ben az európai átlagnál kedvezőbb volt a termékenységi ráta, 1,61, míg az uniós átlag 1,53 volt. A kedvező hazai adat főleg abban a tekintetben előre mutató, ha a 2010-es évek elejével hasonlítjuk össze. 2011-ben a magyar ráta 1,23 volt, míg az uniós átlag a jelenleginél magasabb, 1,57 (Eurostat, 2023).

Fotó: Fejér Megyei Hírlap

Ezek is érdekelhetnek

További híreink