Az UniCredit és a Commerzbank esetében ez úgy nézett volna ki, hogy először az olasz bank német leánya, a HypoVereinsbank fuzionált volna a Commerzbankkal. Így Németország második legnagyobb pénzintézete jött volna létre, 785 milliárd euró eszközértékkel, ezer fiókkal és 48 ezer alkalmazottal. A Hypo, amelyet az olaszok 2005-ben vásároltak meg, erős bázisokkal rendelkezik Bajorországban és Hamburg környéként. A Commerzbank egyesítésére egy másik pénzintézettel már több komoly erőfeszítés is történt, a német állam erősen szorgalmazott egy fúziót a Deutsche Bankkal, ez azonban 2019-ben meghiúsult.
Andrea Orcel, az UniCredit, és Manfred Knof, a Commerzbank vezérigazgatója a Financial Times értesülései szerint az idei év elején találkoztak volna, hogy megbeszéljék a részleteket – ekkor azonban beütött az Ukrajna elleni orosz invázió. Az olasz bankcsoport erős kitettségekkel rendelkezik Oroszországban, így erőfeszítéseit a háborús helyzet kezelésére, a szankciókra kényszerült fordítani, kénytelen volt átmenetileg leállítani a német bankkal folytatott fúziós megbeszéléseket. Az UniCredit döntött arról, hogy felszámolja oroszországi érdekeltségeit, a legrosszabb forgatókönyv szerint 5,3 milliárd euró veszteséget szenvedve el ezen.
Az európai bankok helyzete jelentősen javult az idei év elején, az elszálló infláció nyomán felerősödtek a kamatemelési várakozások. Ez többnyire kedvező a pénzintézetek számára, a betétek és a hitelek kamata közötti különbség nő (a hitelkamatokat gyorsabban emelik, mint a betéti kamatokat), javul a banküzemen elérhető nyereség. A piac díjazta is ezt, mindkét bank árfolyama emelkedett. A háború azonban közbeszólt, az invázió kezdete óta az UniCredit árfolyama több mint 30, a Commzerbank kurzusa 26 százalékkal zuhant. Az európai bankokból kiszálltak az amerikai nagybefektetők, a Capital Group nevű intézményi befektető például megszabadult a Commerzbankban, a Deutsche Bankban, illetve a Barclaysban meglévő tulajdonrészétől. Az amerikai alapkezelő korábban az UniCredit legnagyobb részvényese volt, tulajdoni hányadát azonban a múlt héten 6,8 százalékról 4 százalék alá csökkentette.
Az EU és az Európai Központi Bank (EKB) régóta szorgalmazza a fúziók beindulását a széttöredezett európai bankpiacon. A piaci szereplők azonban arra hivatkoznak, hogy nehéz teljesíteni az uniós tőkemegfelelési követelményeket és az országonként eltérő, bonyolult bankszabályozás is nehezíti az ilyen irányú törekvéseket.
A Commerzbankban a német állam 15 százalék tulajdonrésszel rendelkezik, a 2008-as pénzügyi válság során kénytelen volt egy 23 milliárdos tőkeinjekcióval megmenteni a pénzintézetet. (Ebből 5 milliárd hitelgarancia volt.) A német bank hosszú éveken keresztül kínlódott költségszintje lefaragásával, végül egy részvényesi “lázadás” után tavaly év elején kinevezték Manfred Knofot vezérigazgatónak. Feladata a nyereségtermelő képesség helyreállítása volt. Az idei első negyedévben a bank nettó profitja a tavalyi azonos időszak duplájára, 298 millió euróra emelkedett.
Az UniCredit már 2017-ben megkereste a németeket, s három évvel ezelőtt el is készített egy ajánlatot. Az eredeti terv az lett volna, hogy az olaszok vásárolnak egy jelentős részvénycsomagot a Commerzbankban, majd egyesítik a Hypoval. Az egyesített pénzintézet székhelye maradt volna Németország, az UniCredité pedig Olaszország, megtartotta volna a milánói tőzsdei jelenlétet is, ahogy a Commerzbank is maradt volna a frankfurti tőzsdén. Azóta azonban a német pénzintézet kapitalizációja 9 milliárd euróról 7,8 milliárdra csökkent, az UniCredit piaci értéke pedig a három évvel ezelőttihez képest egyharmadával, 21 milliárd euróra apadt.
Borítókép: PuzzlePix/Shutterstock
