Március-májusban az előző év azonos időszakához képest 79 ezer fős növekedéssel 4.393 millió főre nőtt a foglalkoztatottak száma – közölte a Központi Statisztikai Hivatal (KSH). A változáshoz az elsődleges munkaerőpiac 108 ezer fős növekedéssel, a közfoglalkoztatottak száma 21.6 ezer fős csökkenéssel, a külföldi telephelyen dolgozók száma pedig 7.4 ezer fős csökkenéssel járult hozzá. Az előző 3 havi átlaghoz képest 15 ezer fővel nőtt a foglalkoztatottak száma.
A 15-74 éves korosztályban a gazdaságilag aktívak száma egy év alatt 31 ezer fővel 4.596 millióra növekedett. Ezzel párhuzamosan 4.4%-ra csökkent a munkanélküliségi ráta március-május között az előző 3 havi 4.6%-os átlaghoz képest.
A munkanélküliek száma 6 ezer fővel csökkent az előző 3 havi átlaghoz képest, míg 48 ezer fővel csökkent az egy évvel ezelőttihez képest. Ezzel a legjobb munkavállalási korú, 20-64 éves korosztály 72.7%-a dolgozott, ami már 1.3%-al meghaladja az EU28-ak 71.4%-os átlagos rátáját
A Takarékbank szerint további erőfeszítésekre van szükség az egyik fő versenytárs cseh gazdaság 77.6%-os rátájának eléréséhez. Szerintük kedvező, hogy a foglalkoztatottak száma szinte minden ágazatban bővülést mutatott 2017. I. negyedévében az előző év azonos időszakához képest. A mezőgazdaságban csökkent egyedül 0.2 ezerrel, míg a feldolgozóiparban 60.9 ezer, az építőiparban 3.5 ezer, a közszolgáltatások területén 19.1 ezer, míg a piaci szolgáltatások területén 24.4 ezer új munkahely keletkezett. 2017 májusában a Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat adatai szerint 17.1 ezer nem támogatott, versenyszférában keletkezett új álláshelyet jelentettek be a munkaadók, ami 2 ezer fős csökkenés az előző havi munkahelyteremtési képességhez képest. Május végén összesen 82.8 ezer bejelentett munkahely maradt betöltetlen, ami csökkenés az előző havi 88.9 ezres adathoz képest.
Szakértők szerint a munkaerőhiányról szóló folyamatos hírek ellenére a magyar gazdaság továbbra is közel 800 ezer fős munkaerőtartalékkal rendelkezik a dolgozni szándékozó inaktívak, a közfoglalkoztatottak, a külföldre ingázók és a munkanélküliek számát tekintve. Figyelembe kell venni azonban, hogy a fenti csoportok egy részének a foglalkoztathatósága problémás így érdemi beavatkozások szükségesek a nyílt munkaerőpiacon való megjelenésükhöz. Továbbá a közszférából több tízezer magasan képzett munkavállaló versenyszférába való átvezetésére lenne szükség az egészségesebb hazai foglalkoztatási szerkezet érdekében. A képzett munkavállalók hiánya lassíthatja a bővülést, de ez egyben a termelékenység és a hatékonyság fokozását illetve a munkaerőt kiváltó beruházások felfuttatását kényszeríti ki a vállalkozásoknál, ami támogatja mind a bérek, mind a GDP erőteljesebb bővülését. A foglalkoztatás és a reálbérek kiemelkedő növekedése pedig a fogyasztás és a lakossági beruházások további gyorsulását is támogatják.
Nemzetgazdasági Minisztérium (NGM) többek között a fiatalok európai foglalkoztatottsági helyzetét emelte ki a közleményében: például Görögországban ennek a korosztálynak még mindig közel 50 százalékos a munkanélküliségi mutatója, Dél-Európa egyes országaiban pedig 24-25 százalékos. Az NGM szerint a kormány kezdeményezésére elfogadott hatéves bérmegállapodás és adócsökkentési program újabb lendületet adhat a munkaerőpiacnak, a munkavállalási hajlandóság ösztönzésével és a magyar munkaerő elvándorlásának csökkentésével
