A koronavírus-járvány és a korlátozó intézkedések hatására 2020-ban az addig szárnyaló turizmus mélyrepülésbe kezdett, és az ágazat rendkívül súlyos csapást szenvedett el. Az idei nyártól a belföldi, vidéki turizmus elkezdheti a visszaépülést, a külföldi vendégekre építő budapesti szállodáknak azonban nehezebb a helyzetük – írta a VG.hu.
Minden szempontból rendhagyó év volt a 2020-as, a koronavírus-járvány kedvezőtlenül hatott a gazdaság egészére, a vírus megjelenése előtt húzóágazatnak számító turizmus is nagymértékben zsugorodott. A hivatalos adatok szerint 2020-ban a kereskedelmi szálláshelyeken éves szinten 58 százalékkal kevesebb, összesen 13 millió vendégéjszakát regisztráltak.
A belföldi vendégek 39 százalékkal, míg a külföldiek 77 százalékkal kevesebb vendégéjszakát töltöttek el.
A vendégforgalmat nézve a turisztikai régiók közül a budapesti kereskedelmi szálláshelyeken kellett elkönyvelni a legnagyobb visszaesést 2019-hez képest, míg a balatoni régió regisztrálta a legkisebb, de még így is jókora csökkenést. Bár tavaly – májusban ugyan még takaréklángon – elindulhatott a szezon néhány hónapra, főleg vidéken, de a többnapos, turisztikai célú belföldi utazások száma a legerősebb időszaknak számító harmadik negyedévben sem érte el az előző év azonos időszakában mért szintet.
Kiemelték, a legfrissebb, első negyedéves adatok sem mutatnak kedvező képet, a rendkívül alacsony tavaly márciusi bázisadathoz képest is jócskán csökkent mind a belföldi, mind a külföldi vendégek száma.
A járvány kitörése előtti, 2019-es időszakhoz viszonyítva pedig 89 százalékkal csökkent a vendégéjszakák mennyisége.
A kényszerleállás után az idei szezonban – a belföldi turizmust nézve – azonban bizakodásra adnak okot a foglaltsági mutatók. A Nemzeti Turisztikai Adatszolgáltató Központ előfoglalási adatai szerint a három nyári hónapra már több mint egymillió vendégéjszaka-foglalást rögzítettek, ezek 75 százalékban magyar vendégektől érkeztek. Ebbe az irányba mutat a Magyar Turisztikai Ügynökség felmérése is, amely szerint a magyarok 70 százaléka tervez egy éven belül belföldi utazást, a legtöbben a Balatonra és a Mátra–Bükk térségébe látogatnának el. A vidéki szállodák tehát szerencsésebb helyzetben vannak, itt a foglaltság és a forgalom akár még a tavaly nyári szezon adatait is meghaladhatja.
A szakképzett munkaerő csaknem felét már nem lehet visszacsábítani
Az újranyitás után azonban súlyos problémát okoz a járvány hatására a szektort már jó ideje sújtó munkaerőhiány felerősödése. A képzett munkaerő hiánya most még hatványozottabban jelenik meg, hiszen a járvány miatt erősen visszaesett a foglalkoztatottak száma. A pályaelhagyók – akiknek a vírus miatt új munka után kellett nézniük– 40-50 százalékát már nem is lehet visszacsábítani.
Ez főleg igaz a fiatal, felsőfokú végzettségű, nyelveket beszélő munkavállalókra.
A szektorban eddig elsősorban a külföldi munkahelyeknek volt elszívó hatásuk, ehhez társultak most még a pályaelhagyók is. Mindez a minőségben is megalkuvásra kényszerítheti azokat a szolgáltatókat, amelyek nem tudják orvosolni a problémát.
Budapestnek több időre lesz szüksége
A járvány csendesedése után a belföldi turizmus – főleg az egyéni utak – veheti fel először a ritmust és kezdhet visszaépülni, ám a budapesti szállodák még az idén nyáron sem számíthatnak sok jóra. A fővárosi hotelekben a vendégek döntő többsége, körülbelül 90 százaléka külföldi turista volt, emiatt erre a szegmensre hatalmas csapást mért a járvány.
2020-ban a Magyarországra tett külföldi utazások száma – az egynaposakat is beleszámítva – éves szinten megfeleződött, emiatt az érintett szállodákban hosszabb folyamat lesz a forgalom visszaépülése. Ehhez szükség van arra is, hogy magukra találjanak a légitársaságok is, beinduljanak, sűrűsödjenek a repülőjáratok, megtörténjen a határnyitás. A hoteleket egyelőre védettségi igazolvánnyal lehet látogatni, ezért a külföldi vendégek esetében további kérdés, hogy az egyes országok milyen oltásokat, igazolványokat fogadnak el. A nyári hónapokban a gyerekekre vonatkozó, országonként eltérő, vegyes szabályozások is nehezítik az utazást, a kötelező tesztelés pedig emeli a költségeket.
Mint írták, egyelőre az látszik, hogy folyamatosan mondják le a csoportos lekötéseket.
Az idei nyarat ezért a fővárosi hotelek – köztük a négycsillagos IntercityHotel Budapest – csökkentett létszámmal és flexibilis munkakörökkel tervezik.
A különböző piackutatások szintén azt mutatják, hogy a visszaépülés – ha nem lesz újabb, tömeges megbetegedéseket és lezárásokat hozó hulláma a járványnak – legkorábban idén ősszel kezdődhet meg a fővárosban. A külföldi vendégek esetében először az Európán belüli destinációk épülhetnek újra, ám az olyan klasszikus piacok, mint az Egyesült Királyság, Spanyolország, Olaszország is csak legfeljebb az utolsó negyedévben éledhetnek fel, a tengerentúlon pedig ez még nehezebb és lassabb lehet.
A 2022-es év a csoportos foglalások alapján már biztatónak tűnik. Ehhez persze az kell, hogy ne induljon be egy újabb, tömeges megbetegedéseket okozó hulláma a járványnak.
Kivárnak az üzleti utakkal
A külföldi turisták után, utoljára az üzleti célból érkező vendégek visszatérése várható. Bár az üzleti utakat már a fokozatos nyitás előtt is engedélyezték, a bevezetett járványügyi korlátozások miatt a külföldről, üzleti ügyben érkező vendégek száma elenyésző, az ország méreteiből adódóan pedig a belföldi üzleti turizmus szintén minimális. A nagyobb országokban, például Németországban – a Deutsche Hospitality cégcsoport IntercityHotel márkája számos németországi egységet foglal magában – ebből a szempontból jobb a helyzet: az országon belül vannak akkora távolságok, hogy számottevő a belföldi üzleti turizmus.
Összességében elmondható, hogy a pandémia előtti szinteket az iparág csak két-három év múlva érheti el, ha egyáltalán vissza tud növekedni, és nem lesz újabb nagyobb hulláma a járványnak. Budapest azonban eddig is közkedvelt úti cél volt, így – ha a járványhelyzet engedi – újra megjelennek majd a látogatók.
(Borítókép: Nemzeti színű díszkivilágításban a Halászbástya a nemzeti összetartozás napján 2021. június 4-én. (MTI/Soós Lajos)
